2010. október 05., 10:272010. október 05., 10:27
A hagyományos levelezésről rég leszoktam, a napi újságon kívül általában csak számlákat szoktam a lépcsőházi postaládában lelni, amiket az a kedves hölgy dob be, akit gyakran én engedek be a tömbházba. Nem mondom, kedves a szívemnek a Krónika, de mióta itt lakom, soha senki el nem vette tőlem, s ha nem is volt a helyén, az is legtöbbször a postaszolgálatnak volt köszönhető. Valaki azonban úgy vélhette, jobb, ha megvédelmezi szellemi termékünket – sajna még tőlem is: néhány napja ugyanis megjelent egy lakat a postaládámon.
Azt mondom, megjelent, és valóban így is van, mintegy a semmiből egyszer csak ott volt, amikor valahová indultamban gyanútlanul elsétáltam a postaládákig, hogy kivegyem az újságot. Első gondolatom az volt, hogy a lépcsőházfelelős (ismertebb nevén: házmester) mindegyik fiókra új lakatot tett, és bár az enyémen sose volt, most jutott belőle. Kulcs viszont nem jutott. Este be is kopogtattam hozzá, s megkérdeztem, van-e valamilyen elképzelése róla, hogyan kerülhetett oda az a lakat. Újabb meglepetés: fogalma sincs. Megdöbbenésemet látva még megoldást is ajánlott: le kell fűrészelni. De vigyázzunk ám, hogy a nagy igyekezetben nehogy leverjük az összes postaládát a falról. Kösz. Mondanom sem kell, ezt egyelőre nem próbáltuk meg. Várunk.
Logikus ugyanis, hogy valamelyik szomszéd a sajátja helyett véletlenül a mi ládánkat lakatolta le. Arra viszont semmilyen magyarázat nincs, hogy miért nem volt rá szüksége már egy hete. Az én újságjaim mindenesetre szépen gyűltek benne a hét folyamán, amíg vasárnap hites párom a fölső kis résecskén valahogyan ki nem erőszakolta őket onnan. Fűrészelni pedig nem fogok. Legfeljebb én is megtanulom, hogyan fér ki az újság ott, ahol bement, a borítékok pedig csak maradjanak a postaládában, nyugalomban. Vagy még ma este bekopogok minden lakásba a lépcsőházban, és – vállalva a valószínűleg megérdemelt furcsa tekinteteket, meg azt, hogy bolondnak néznek – mindenkit megkérdek, nem hiányzik-e a lakatja. A jóakarónak pedig hadd üzenjek ezúton: köszönöm, hogy aggódik a Krónika miatt, meg a számláim miatt – de utóbbiakat viheti, előbbire pedig fizessen elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok