2009. augusztus 21., 11:142009. augusztus 21., 11:14
Merthogy ő olvasta az újságokban, sőt hallotta a tévében is, hogy a derék környezetvédők azt mondták: nem is olyan mérgező a marosvásárhelyi kombinát füstje, igaz, hogy sárga, igaz, hogy túl közel van a vegyi üzem a városhoz, de biztosan csak képzeljük, hogy árt a szervezetünknek.
Mondom: könnyű neki, akihez menetrendszerűen, folyamatosan érkezik a fenyőgyanta illata. Persze én is olvasom a megnyugtató, szerintem a félrevezetésünket szolgáló környezetvédelmi jelentéseket, miközben reggel néha azt hiszem, hogy rám telepedett a divatos malacinfluenza. No meg figyelem, hogy egyre tömöttebbek, telítettebbek a várótermek a tüdőgyógyászati kezelőkben. Az allergológusok sem győzik fogadni a pácienseket, ami nem is csoda, hiszen ha jól tudom, csak kettő van belőlük Marosvásárhelyen.
Ebben a Kárpát-medence-szerte virágairól és tisztaságáról híres városban ma is fullasztó, homályos a levegő, mintha bűzös leplet terítettek volna fölénk. Olvasom, hogy „szegény” kombináttulajdonosoknak idén, az első negyedévben csak 2 millió lej volt a tiszta nyereségük, miközben tavaly a dupláját vágták zsebre, 4 millió lejt. Sajnáltatják magukat kellőképpen, de közben terveznek is. Úgy hallom, már 2015-ig elkészült a fejlesztési tervük.
Úgyhogy semmi remény. Majd ha én már alulról szagolom az ibolyát, a felszínen élők még akkor is fulladoznak majd a csípős kombinátszagtól, és bizonyára őket is nyugtatgatják majd az állami ökológusok. Miközben a most háziorvosoknak becézett körzeti orvosok már harminc évvel ezelőtt kimutatták, hogy a kombinát környékén légúti betegségben szenvedők száma sokszorosa, mint azoké, akik a távolabbi lakótelepeken tüsszögnek. De ez ma – úgy látszik – senkit sem érdekel.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.