2009. október 30., 12:332009. október 30., 12:33
Pedig úgy tűnt, ezúttal az MSZP és az SZDSZ is kész rábólintani a jogszabályra, a KDNP viszont nehezményezi, hogy az MSZP korlátozott jogkörökkel járó állampolgárságot biztosítana azoknak, akik nem Magyarországon élnek, és nem ott adóznak. Az, hogy az MSZP és az SZDSZ most miért állt hirtelen az állampolgárság kiterjesztése mellé, egyértelműen a politikai konjunktúrának tudható be.
A gazdasági és erkölcsi válságért e két pártot teszik felelőssé a választópolgárok, hiszen az elmúlt hét évben közösen kormányozták az országot. Ennek nyomán minden, általuk eddig képviselt politikai nézet hiteltelenné vált, miközben az immár elsöprő fölényben lévő jobboldal hitele rendkívüli mértékben megnőtt – ez pedig kiterjed minden, általuk képviselt ügyre, így a kettős állampolgárság kérdésére is.
Így a nemzeti kérdések, illetve a határon túli magyarok ügye is ismét sarkalatos ponttá vált, az MSZP és az SZDSZ pedig nem teheti meg, hogy további, súlyos arcvesztés nélkül kitartson korábbi, ellenző álláspontja mellett, hiszen ezzel csak megerősítenék a róluk kialakult negatív képet, amely szerint „nemzetellenes” pártok. Egyértelmű ugyanakkor, hogy az állampolgárság kiterjesztésével kapcsolatos félelmek – hogy annak révén több millió jobboldali szavazó kerülne a választási rendszerbe, ami „bebetonozhatná” a jobboldal uralmát – nem múltak el. Ennek kívánja az MSZP elejét venni a szavazati jogra és a szociális juttatásokra vonatkozó korlátozásokkal.
A helyzet az, hogy tulajdonképpen igazuk van, de nem azért, amiért ők hiszik. Ostobaság lenne a több milliós határon túli magyar közösséget homogén közegnek tekinteni. Tény ugyan, hogy az MSZP és az SZDSZ a 2004. december 5. előtti ellenkampánnyal magára haragította a határon túliakat, ám sértő ránk nézve, ha agyatlan tömegnek gondolnak, amelyben már genetikailag kódolt a valamely oldal iránti szimpátia.
A felvetésük egyszerűen azért jogos, mert nem korrekt, ha a partvonal mellől úgy szólunk bele a magyarországi belpolitikába, hogy a közvetlen következményei nem rajtunk csapódnak le. Ugyanilyen inkorrekt, ha egy olyan rendszer juttatásait igényeljük, amelybe egy fillért sem fizettünk be.
Az állampolgárság nyújtotta háttérre ugyanakkor szükségünk van – az érzelmi tölteten túl a szlovákiai nyelvtörvény a konkrét hasznára is rávilágít, hiszen egy másik ország védelmét élvező állampolgárokkal már macerásabb packázni. Mindaddig tehát, amíg elegendő, ha valamely felmenő magyar születési anyakönyvi kivonatával bevonulva valamely idegenrendészeti hivatalba vagy konzulátusra gyorsan, az eddigi huzavona nélkül, könnyített eljárással megkapjuk a magyar útlevelet, nem is kell több. Ezt viszont minél hamarabb és gödülékenyebben biztosítani kellene végre.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.