Koldusmarketing

Tudom, hogy a Lili nevű hajadonnal is hiába egyezek ki, hogy ha húsvétra adtam néhány garast, karácsonyig ne álljon elém az utcán, mert amint elém kerül, reflexszerűen nyúlok a zsebemhez aprópénz után kutatva. Tudom, tudom, tudom, hogy mindezzel nem azt a célt segítem, hogy kisvárosom utcáin minél kevesebb koldus legyen, hanem talán a koldusokat futtató bűnszövetkezeteket. Mégsem tudok ellenállni az elesettség látványának, a könyörgő hangon előadott kéregetésnek.

Pedig sokszor megfogadtam magamban: többé soha! Minap meglehetősen furcsa kéregetővel találkoztam. Szép, színes, tiszta ruhába öltözött – amolyan igazi filmbe illő – cigánylány közelített felém, egyáltalán nem keltve az elesettség, a rászorultság látszatát, magabiztosan, tele önbizalommal mosolygott felém. „Kezicsókolom nénike!” – becézett negédes hangon, és továbbra is derűsen mosolyogva fűzte hozzá – „Álljék meg egy szóra!”

Ha nem mondta volna, akkor is „lecövekelek”, a romáktól általános társadalmi szinten nem tapasztalható illemtudás és tiszteletadás láttán. A hölgy, kihasználva meglepettségemet, hirtelen elkapta a kezem, s míg annyit mondhattam volna: „bükkmakk”, a kezembe csúsztatott egy lejt. „Legyen szerencséje az életben magának is, a családjának is” – szajkózta a már ismerős szöveget, azonban ezúttal a garas az én markomban volt, nem én adtam neki. No, ha eddig csak meglepett a viselkedésmód, ettől végképp földbe gyökerezett a lábam.

A cigánylány azonban folytatta: „Hogy még nagyobb szerencséje legyen, úgy talál, hogy maga a dupláját adja vissza nekem. Ha azt akarja, hogy a gyermekeinek is szerencséje legyen, háromszorosát adja, ha pedig az egész rokonságának szerencsét akar, ötszörösét adja.” Ámuldozva a „kiváló ajánlaton”, ráadásul annak tudatában, hogy édesapám épp nehéz műtét előtt áll, nem nehéz kitalálni, elvarázsoltságomban melyik opciót választottam. Néhány méterrel odébb azonban elöntött a pulykaméreg és dühösen meséltem az első utamba kerülő ismerősnek: „Nézd, hogy jártam!” Tájékozottabb ismerősöm azonban megvigasztalt: „Ez az új koldulási marketingstratégia. Nem tudtad?” Nahát…!