2009. május 07., 11:082009. május 07., 11:08
A feltételek pedig váratlanul erős visszhangot váltottak ki Bukarestben. Előbb a szenátus elnöke Mircea Geoană értelmezte úgy a brüsszeli igyekezetet, hogy Romániát továbbra is másodrangú EU-tagállamként tekintik. Utána pedig Traian Băsescu államfő jelentette ki: ha feltételhez kötik a hitel folyósítását, meglehet, az ország már nem is tart igényt a pénzre.
A román államférfiak sarkos kiállása akár rokonszenves is lehetne. Az EU-s pénznek ugyanis két oldala van. A nagy összegű tőkeinjekció valamennyi tagállamnak szárnyakat adhat, de az Unió eltúlzottan bürokratikus voltából fakadóan olykor vissza is fogja azokat, akik szárnyalnának. Több mint kétéves EU-s tapasztalattal akár ki is jelenthetjük, nem minden jó, amit Brüsszelből követelnek.
Az azonban, hogy a román államférfiak hirtelen az igazságügyi reformtól akarják megvédeni az országukat, fölöttébb elcsodálkoztató. Azt ugyanis maguk is elismerik, hogy sok a tennivaló az igazságszolgáltatásban. Az ország már az EU-csatlakozás idején ebben a fejezetben bizonyult a leggyengébbnek, és valljuk be, azóta alig történt e területen valami. Az igazságszolgáltatás gyengéi pedig legalább akkora súllyal nehezednek a román állampolgárokra, mint az ígért ötmilliárd euró hiánya.
Romániában ugyanis ma sem érezheti azt az ember, hogy számíthat a bíróságra. Nem bízhat abban, hogy megvédi a törvény, ha ártatlan, és hogy a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket. A rendszer iránti bizalom hiánya pedig megannyi problémát szül. Még akár rokonszenvesnek is tűnhet a multimilliomos, aki a testőreivel hozatja vissza az ellopott gépkocsiját, érthetőnek tűnhetnek a plázai dulakodások.
A hitel kapcsán kialakult Brüsszel–Bukarest-mérkőzésben meglehet, ezúttal Brüsszel állt a román állampolgárok oldalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok