2009. szeptember 02., 11:352009. szeptember 02., 11:35
Ha megtagadja, demokratikus jellegének int búcsút. A gondolatmenetet Schöpflin György politológus professzor fejtette ki a 2003-as tusványosi táborban a következetesség és a demokrácia erejét hangsúlyozván.
Románia demokratikus államnak tartja magát, 2007 óta tagja az európai demokráciák elitklubjának: az Európai Uniónak. Ez a feltétel tehát adott a Székelyföld belső önrendelkezéséhez. De mi is a helyzet a következetességgel? El tudta-e hitetni a Székelyföld lakossága országgal-világgal, hogy az autonómia ügye megkerülhetetlen Romániában? Van-e oka a román államnak, a román társadalomnak komolyan venni a székelyföldi autonómiaigényt? Ha őszinték akarunk lenni: aligha.
Noha az erdélyi magyar politikusok elvben egyetértenek abban, hogy a magyar közösség hosszú távú gyarapodását csakis az autonómiaformák biztosíthatják, az elmúlt húsz évben a rövid távú célok rendre felülírták a hosszú távúakat. Fontosabbnak bizonyult néhány kilométer aszfalt, néhány tornaterem, néhány magyar felirat. Márpedig autonómiát nem lehet elérni az autonómiaigény demokratikus felmutatása, következetes képviselete nélkül.
A Székely Nemzeti Tanács mozgóurnás népszavazása ugyan jelzés értékű eredménnyel zárult, de azt aligha lehet többnek tekinteni egy közvélemény-kutatásnál. Az akaratkinyilvánításnak az adhatna erőt, ha azt törvényes helyi népszavazások eredménye rajzolná ki, de a bukaresti törvényhozás a népszavazási törvényben megakadályozta ennek a lehetőségét. Azt viszont nem tiltotta, nem tilthatta meg, hogy a Székelyföld választott képviselői közösen nyilatkozzanak, afféle székely parlamentként kezdjenek megnyilvánulni.
Ezért fontos a székelyföldi választott képviselőka hét végére meghirdetett gyűlése. Az a tény pedig, hogy két gyűlés is lesz, nem növeli, hanem csökkenti az aktus erejét. Azt üzeni a román társadalomnak, hogy a Székelyföldön továbbra is fontosabbak a belviszályok, mint az autonómia, a magyar jelmondatokat továbbra sem kell komolyan venni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok