2011. augusztus 30., 09:402011. augusztus 30., 09:40
Ha talál egyáltalán, és nem omlik össze szégyenszemre a szatmári megyeszékhely legszebb épülete, a magyar szecesszió egyik remeke, mely megépítése után egy évvel, 1903-ban a bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert. Pedig Kelemen Hunor RMDSZ-es kulturális miniszter pár hónapja még az elnökválasztási kampánya során azzal kecsegtette a szatmáriakat, hogy megveszi a tárca az épületet. Azt az épületet, mely szintén RMDSZ-es segédlettel került magánkézbe. A szállót ugyanis a város építtette, a rendszerváltást követo zavaros jogi helyzetet kihasználva viszont ezt az akkori megyei tanácselnök és társa, a szintén RMDSZ-es prefektus átjátszotta egy magánszemélynek, akirol sejtheto volt, hogy nem jelent sokat számára a századfordulós épület sajátos szépsége.
Ez egyébként be is igazolódott, a grandomán átépítési kísérleteivel ugyanis minden valószínűség szerint hatalmas károkat okozott az ingatlanban. A nagy tervek közül elégséges megemlíteni a szálló alá medencék kialakítása céljából ásott óriási gödröket vagy a tetore tervezett üvegfalú kávézót. A verespataki bányanyitás kapcsán a napokban kirobbant botránynak szintén Kelemen Hunor az okozója, aki zöld utat adott a természetpusztításnak, azzal az indokkal, hogy a beruházó sok-sok pénzt ad cserébe műemlékek megmentésére. Nem tudom, miért, de valahogy úgy vagyok vele, hogy próbálom keresni a jót a mai napig az RMDSZ-esek munkájában, így most is arra gondoltam, hogy biztos olyan épületekre költené az ígért pénzt, mint például a Pannónia. (Bár ebben az esetben sem tudok egyetérteni a bányanyitással, mivel egyetlen épület sem ér meg olyan hatalmas pusztítást, amit a külszíni fejtés és a cián használata okoz.) De hát, melléfogtam. Ismét. Elgondolkodtam: vajon mi is lehet valóban fontos a magyar művelodési miniszternek, ha nem a Pannónia? És vajon büszkék leszünk-e, ha az RMDSZ-es kulturális tárcavezeto tevékenysége nyomán egy összedolt épülettel maradunk Szatmárnémeti központjában, valamint négy letarolt heggyel, sok milliárd feleslegesen megölt élolénnyel és egy méregtóval az Erdélyi-érchegységben?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok