2009. május 26., 01:252009. május 26., 01:25
A megnyugtató rendezés pedig nyilvánvalóan az lenne, hogy a román mellett magyar, német és angol nyelvű feliratok kerüljenek a műemlékekre. Nem azért, mert Kolozsvár Erdély fővárosa, mert itt uralkodott és itt van eltemetve megannyi erdélyi magyar fejedelem, nem azért, mert itt székel három történelmi magyar egyház püspöke, mert itt működik az erdélyi magyar kultúra megannyi csúcsintézménye; még azért sem, mert a városban a sok évtizedes betelepítések ellenére is jelentős maradt a magyar közösség számaránya. Ezek mind fontosak, mégsem ezek alapján kell dönteni a műemlékek feliratairól. E feliratokat ugyanis elsősorban a turistáknak szánják. Azt kell hát megnézni, honnan jön a legtöbb turista Kolozsvárra, kiket kell a leginkább eligazítani városnéző körútjukon.
Azt a tényt pedig a túlfűtött nemzeti érzelmek sem födhetik el, hogy magyar turistából van a legtöbb Kolozsváron. Ők látogatják a Szent Mihály- plébániatemplomot, ők álldogálnak Mátyás király szülőháza előtt, és ők próbálják összeilleszteni a király lovas szobra emlékezetükben őrzött képét az állványok gyűrűjéből jelenleg csak imitt-amott kikandikáló alkotással. Elena Udrea turisztikai miniszternek kellene tehát szakmai érvekkel meggyőznie párttársát, Sorin Apostu polgármestert. Valamennyi kolozsvári érdekelt ugyanis abban, hogy a látogatók jól érezzék magukat a városban, hogy itt költsék el az utazásra szánt pénzük jelentős hányadát. Az ő itt hagyott pénzük nélkül ugyanis kevesebb jut a többségükben román nemzetiségű vendéglősöknek, szállodatulajdonosoknak, de az alkalmazásukban álló esetenként magyar kiszolgálóknak is.
A kincses városnak vonzónak, barátságosnak kell mutatkoznia, a fóbiákat pedig felül kell, hogy írják az üzleti szempontok. Lám, a határ mentén, nemcsak Magyarországon, Romániában sem fáznak már a másik nyelvén való feliratozástól. Ott túlléptek az előítéletek korán, felismerték valós érdekeiket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok