2012. december 28., 14:552012. december 28., 14:55
Ha például előhozakodnak az utolsó vacsora asztalánál ülők számával, nyugodtan cáfolhatjuk, hiszen Jézus előbb Júdást szélnek eresztette. Azután már a szerencsés tizenkettes létszámban alkotta meg az eucharisztia szentségét (protestáns testvéreink szóhasználatában az úrvacsorát) és ezzel a kereszténységet. Vagy: Amerikában a magasabb épületekben a 12. és a 14. emelet között általában a röhögésre késztető 12A nevű szint található. Na és? Számolják csak össze, hogy hány sáv található a szerencsétlennek nem mondható Egyesült Államok lobogóján. Hozzátehetjük: az amcsik sikeresen visszahozták a Földre az elveszettnek hitt Apollo–13 űrhajó legénységét is. Tizenharmadik voltál a névsorban? Ez a sorszámod valahol? Sebaj! A tizenhármast viselő, legendás Wilt Chamberlain az egyetlen kosaras, aki kereken száz pontot dobott egy NBA-meccsen. A szerencsétlennek tartott trikóban lőtte a labdát az ellenfelek kapujába a Nationalelf negyven évvel ezelőtti gólzsákja, Gerd Müller is. Vajon hányas mezben szórja a gólokat a 13-án született Görbicz Anita, a magyar női kézilabda-válogatott és a győri csapat kiváló irányítója? Ugye, eltaláltad. És így tovább…
Javaslom, mondjunk valami pozitívat azoknak, akik félnek a jövő évtől. Nemcsak a tizenhármasoknak, mindenkinek. Milyen jól tükrözik a népek lelkületét az ilyenkor szokásos jókívánságok! Ameddig mi magyarok boldog új évet kívánunk az angolokhoz hasonlóan (’happy new year’), az olaszok már jó esztendőben is reménykednek (’buon anno’ a ’felice anno nuovo’ mellett) a franciákkal együtt (’bonne année’). Tegyük ehhez hozzá a románok több/sok évét (’la mulţi ani’), a praktikusabb németek és a lengyelek szerencseóhaját (’ein glückliches neues Jahr’, illetve ’szczęśliwego nowego roku’). Jöjjön hát a boldog, jó, bő, szerencsés (kétezer-)tizenhármas!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok