A völgyben a helyzet változatlan. Remek idő, őszintének tűnő, örömteli találkozások, érdekes előadások, jó ételek, hideg italok: elkezdődött Tusványos, a huszonnegyedik.
2013. július 24., 20:112013. július 24., 20:11
Itt, ebben a völgyben fogalmazódtak meg azok a folyamatok, amelyeknek eredményeként – hogy egyebet ne említsünk – lassan félmillió, az anyaország határain kívül szorult ember várja immár magyar állampolgárként a jövő évi parlamenti választásokat. Hosszú történések, életre kötött barátságok völgye ez, ahol évről évre új tartalommal telnek meg évtizede visszatérő témák. Néha meg is kérdezik: nem unjátok?
Visszakérdezünk: rá lehet unni a nemzetről szóló diskurzusra? Például akkor, ha egy válsággal többnyire mit kezdeni nem tudó Európában olyan elképzelések nyernek konkrét formát, hogy anyaországi és külhoni magyar vállalkozások együtt induljanak uniós célokra. Vagy abban a történelmi keretben, amikor a kelet-európai államokkal együtt újra esély nyílik odatelepedni a nagy európai asztalhoz, amikor a térség újra a kontinens húzórégiójává válhat, mint egykoron, a Monarchia idejében.
„Tusványos az a hely, ahol, Hraballal szólva, nem érdemes kijózanodni – fogalmazott Németh Zsolt államtitkár, táboralapító. – Itt reggel fekszünk, este kelünk, napközben előadásokon álmodunk, s néha egészen váratlanul felébredünk.\" Az idősíkok öt napra érvényes tusványosi keveredése valóban olyan dimenziókat képes megnyitni, amelyek csak ezen a „gyöngyvirágteraszos\" helyen hozzáférhetők.
Egyedül ez a hely alkalmas arra, hogy az ismeretlen kihívások előtt mindig szorongással álldogáló egészséges moralitású ember megszabaduljon rövidlátásától, és tudatosítsa magában: egy szétvert nemzet újjáépítése nem egyetlen parlamenti ciklus alatt zajlik, de a folyamatot csak újabb parlamenti ciklusra való választói felhatalmazással lehet életben tartani. Mert az elkövetkező évek fontos kérdése, hogy képesek leszünk-e Magyarország sikerét „szétteríteni\" az egész nemzetre.
A tusványosi idő nekünk dolgozik. Együtt bulizunk a gyermekeinkkel, és közben együtt álmodunk szépeket.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!