Rostás Szabolcs
2025. január 22., 20:00
2025. január 22., 20:00
Tovább mélyíti a tavalyi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése nyomán kirobbant belpolitikai válságot a román ellenzék Klaus Iohannis elnök menesztését célzó akciója.
A tavaly decemberi parlamenti megmérettetésen a törvényhozói mandátumok összesen több mint 30 százalékát megszerző szélsőjobboldali pártok összegyűjtötték a Klaus Iohannis tisztségéből történő felfüggesztése elindításához szükséges számú aláírást. Menesztéséhez azonban a politikaiakon kívül számos technikai feltételnek is teljesülnie kell. Ha eljut odáig, a kétkamarás parlament együttes ülésen szavaz a felfüggesztési javaslatról, amelyhez egyszerű többség szükséges. Ha ez megtörténne, akkor az államfőt felfüggesztik hivatalából, és a szavazástól számított 30 napon belül népszavazást kell kiírni Romániában, amelyen a polgárok döntik el, támogatják-e az államfő elmozdítását vagy sem.
Az 1989-es rendszerváltás óta kétszer is megpróbálták meneszteni – ugyanazt – az államfőt Romániában, ám mindkét alkalommal sikertelen volt a kísérlet. A jobbközép Traian Băsescut először 2007-ben függesztette fel tisztségéből az akkori parlamenti többség, ám a menesztésére kiírt referendum érvénytelen volt, mert a részvétel nem érte el – az akkor még 50 százalékos – küszöböt, ugyanakkor az urnák elé járult választópolgárok 74 százaléka nem támogatta a leváltást. Másodjára 2012-ben kísérelte meg leváltani a balliberális koalíció a hajóskapitányból lett elnököt, és a népszavazáson részvevők 87 százaléka támogatta is az indítványt menesztését, ám a részvételi arány akkor is csak 46 százalékos volt, így kvórum hiányában érvénytelenítették az eredményt, Băsescu pedig ismét visszatérhetett a Cotroceni-palotába.
Az AUR, a POT és az SOS Románia nevével fémjelzett román szélsőjobboldali tábornak egyértelműen kapóra jön a Iohannis menesztésével való próbálkozás azok után, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette az államfőválasztás november 24-ei első fordulójának eredményét. A társadalom körében kitapintható a feszültség amiatt, hogy sem a hírszerző szolgálatok, sem a szervek jelentései ismeretében súlyos csalást és idegen hatalom beavatkozási kísérletét vizionáló legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) nem hozott nyilvánosságra kézzel fogható bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy konkrétan miként igyekezett Oroszország – TikTokkal és egyéb módszerekkel – hozzásegíteni az államelnöki tisztséghez Călin Georgescut.
De megannyi kérdés most is megválaszolatlan. A szélsőségesen nacionalista ellenzék, valamint Georgescu buzdítására Románia-szerte tüntetések zajlanak, amelyen követelik az elnökválasztás második fordulójának megrendezését, továbbá Iohannis távozását. A politikai töltetű tiltakozáshullámot ugyanakkor tetézi a Marcel Ciolacu második kormányának megszorító intézkedéseivel kapcsolatos elégedetlenség is.
De az államelnöki tisztséget 2014. óta betöltő, szász származású Iohannist a Európa-barát kormánykoalíció politikusai részéről is bírálatok érik amiatt, hogy második, egyben utolsó mandátuma 2024. december 21-ei lejártával nem mondott le önszántából. Erre Iohannist nem kötelezi az alkotmány, sőt az államfőválasztás eredményének törlése után maga az elnök is az alaptörvény előírására hivatkozva indokolta maradását, miszerint addig töltheti be a legmagasabb közméltóságot, amíg megválasztott utódja le nem teszi a hivatali esküjét. Távozása viszont hozzájárult volna az országban eluralkodott feszültség enyhítéséhez, a polgárok egy része ugyanis „illegitimnek” tekinti a hivatalát mandátuma lejárta után is gyakorló Iohannist.
Akinek a megítélése minimálisra csökkent második mandátuma idején. Holott tíz évvel ezelőtt, Nagyszeben akkori polgármestereként óriási népszerűségnek örvendett, sokan abban reménykedtek, hogy a németekre jellemző precizitással, rendpártisággal az erdélyi szászok egykori kulturális és kereskedelmi központjához hasonlóan Romániát is sikerül a fejlődés útjára állítania. Csakhogy Iohannisnak szinte semmilyen maradandót nem sikerült alkotnia kétszer ötéves elnöki tevékenysége során.
Annak ellenére, hogy 2020-ban megvádolta az akkor ellenzékben lévő PSD-t és annak vezetőjét, Marcel Ciolacut, miszerint Orbán Viktorral alkut kötött Erdély „kiárusításáról” (a virtigli magyarellenes kirohanás óta írja a Krónika I-vel, és nem J-vel a nevét), egy évvel később maga bábáskodott a szociáldemokraták és a korábban általa irányított liberálisok közötti koalíció létrehozása fölött (amely azóta is működik), Ciolacut pedig kétszer is megbízta kormányalakítással. Iohannis népszerűségének sokat ártott, hogy az elmúlt években tevékenysége kimerült a költséges külföldi utazásokban, nagy szenvedélye, a golfozás iránti hódolatban, valamint az azt célzó lobbitevékenységben, hogy megszerezze a NATO főtitkári tisztségét vagy az Európai Bizottság valamely magas rangú posztját. Ez irányú aspirációihoz hasonlóan elnöki mandátumai is kudarcot vallottak.
Ezt ma sokan így látják az egykor az államfő vezette PNL-ben is, amelynek több politikusa úgy látja: Iohannisnak le kellett volna mondania tisztségéről mandátuma lejárta után. Ennek ellenére valószínűtlen, hogy sikerrel jár a leváltását célzó ellenzéki kísérlet, sőt ennek nem is szabad megtörténnie. A kezdeményezést a PSD, a PNL és az RMDSZ sem támogatja, márpedig a felfüggesztés parlamenti megszavazásához elengedhetetlenek a hatalmon lévő alakulatok honatyáinak voksai is.
Egyrészt Iohannis menesztésének nem sok értelme van azután, hogy a kormány májusra kiírta az új államelnök-választás időpontját, és adott esetben megtörténhet, egy időben kellene rendezni a megmérettetést, valamint a Iohannis leváltásáról szóló népszavazást, ami meglehetősen nevetséges helyzetbe hozná Romániát. Ugyanakkor az Európa-párti koalíció vezetői tisztában vannak vele, hogy a májusi államfőválasztás tekintetében jelentős politikai munícióval szolgálna a szélsőjobb ellenzék számára a felfüggesztés, ami még inkább növelné a szélsőségesen nacionalista erők jelöltjének esélyét a tavaszi megmérettetésen. Még akkor is, ha egyre valószínűbb, hogy a megismételt választáson az alkotmánybíróság – éppen a novemberi forduló eredménye törlésének indoklására hivatkozva – nem engedi majd másodszor is indulni Georgescut. De Simionnak és Șoșoacának az se lenne baj, ha a parlamentben elbukna a felfüggesztési kísérlet, ez esetben ugyanis bőszen hangoztathatnák, hogy a hatalmon lévő pártok mentegetik a „hosszabbításban” lévő Iohannist. Ráadásul az sincs kőbe vésve még, hogy a kormánykoalíció közös államfőjelöltet indít, vagy hogy az a liberális Crin Antonescu lesz, ahogy arról szóbeli megállapodás született.
Iohannis régen leszerepelt, ő már a múlté, nem szabad engedni azonban, hogy a szélsőjobboldali erők még nagyobb politikai tőkét kovácsoljanak maguknak a politikai süllyesztő felé tartó elnök bukásából.
Balogh Levente
Elöljáróban szögezzük le: örvendetes, hogy a szélsőjobboldali, magyargyűlölő szervezeteket és politikusokat éltető, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescu nem lehet Románia elnöke. Eltiltása azonban magyar szempontból is veszélyes precedens lehet.
Makkay József
Elképedve olvassák a gépkocsivezetők a rendőrség büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a közlekedésrendészet elszabadult hajóágyúként rontana a békés autósokra.
Páva Adorján
Elon Musk Romániát érintő posztolgatásai legalább egy percre gondolkodóba ejthetik az új amerikai politikai szuperhősöknek szurkoló erdélyi magyarokat is: tényleg ez az a sztori, aminek a végén mi is tapsolni fogunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban?
Balogh Levente
Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére az Ovális Irodában lezajlott vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.
Rostás Szabolcs
Engedik-e indulni a bukaresti hatóságok Călin Georgescut a májusi államfőválasztáson? Kétségtelenül ez a kérdés foglalkoztatja jó ideje a romániai választóknak a közélet iránt érdeklődő részét, de persze magukat a politikai élet szereplőit is.
Balogh Levente
Baross Gábor egykori magyar közlekedési tárcavezető, a „vasminiszter” mintájára Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter megkaphatná a gázminiszter jelzőt – annyi megjegyzéssel, hogy igazából a nagyon gáz miniszter epitheton ornans illene rá.
Makkay József
A bűnüldöző szervek zéró toleranciát hirdettek az adócsalás ellen, ez tűnik ki a rendőrségi vizsgálatok ugrásszerű növekedéséből. Közben az adóhatóság is vadászik az adócsalókra.
szóljon hozzá!