2011. augusztus 02., 07:592011. augusztus 02., 07:59
A dolognak viszont az a hátulütője, hogy ezáltal Bólogató Jánosokat juttatnak be az önkormányzati képviselő-testületekbe, akik – finoman szólva – nem rendelkeznek kellő tudással és tapasztalattal egy település vagy egy megye ügyeinek bölcs megítéléséhez. De valószínűleg a pártvezetők számára nem is kívánatos, hogy a problémákat látók, a pártfrakciót megoldási lehetőségekkel bombázók jussanak tisztségbe, mivel a legtöbb frakció egy-két személy kézi vezérlésén van, így csak zavaró lenne a túlságosan sok vélemény, kezdeményezés.
A húzóemberek bevetésének etikátlanságát a politikusok többsége olyannyira nem látja, hogy nem is titkolják a dolgot – a legutóbbi helyhatósági választásokat megelőzően, például a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet jelöltállító gyűlésén a bemutatkozáskor többen is őszintén elmondták (a sajtó jelenlétében), hogy tulajdonképpen nem akarnak tanácsosok lenni, a nevük mindössze csali a szavazók számára. Kétségkívül igaz, hogy egy jól csengő név sok plusz szavazatot hozhat, és valószínű, hogy a jövő évi választásokkor sok helyen azért nem indítanak majd közös jelöltet a magyar szervezetek, mert lesz, akiknek nagyon kelleni fog a húzónév a tanácsosi lista elején, a „polgármester” rubrikában. Ez pedig azt eredményezheti, hogy olyan településeken sem lesz magyar elöljáró, ahol az új, egyfordulós polgármester-választási rendszer bevezetése miatt jó eséllyel nyerne magyar jelölt, ha nem lenne riválisa.
Szóval hasznosak lehetnek a húzóemberek, és talán nem ártana a sajtónak sem kihasználni őket, mivel ezek húzhatnák az olvasói jegyzéket is, ha az újságírók ugyanolyan etikátlanul viszonyulnának hozzájuk, amint ők a választókhoz. Például kiteregetve a családi szennyesüket vagy beszámolva a mindenféle velük kapcsolatos mocskos kis pletykákról, melyet – lévén közismert emberekről szó – valószínűleg sokan olvasnának. A magam részéről azonban mégiscsak idegenkednék az ilyesmitől, mivel az olvasóknak éppoly kevéssé van szükségük olcsó bulvárhírekre, mint arra, hogy ilyen csúnyán átverjék őket a választásokkor.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!