2009. július 17., 12:392009. július 17., 12:39
Tusványos horderejét jelzi, hogy a jelek szerint fennállása óta először a hivatalban lévő román államfő is ellátogat a helyszínre: szombatra, Orbán Viktor és Tőkés László társaságában oda várják Traian Băsescut is. Az esemény jelentőségét az sem csorbítja, hogy az államfő újraválasztásáért küzdve maratoni kampányba kezdett, amelynek keretében minden, jelentősebb tömeget megmozgató rendezvényen részt vesz a falunapoktól a fesztiválokig.
A Tusványos ugyanis eddig jórészt csupán nem hivatalos szinten adott otthont a román–magyar párbeszédnek, a bukaresti politikum – tisztelet a kevés kivételnek - zömmel távollétével tüntetett. Ha Traian Băsescu valóban ott lesz, az azt jelenti, hogy a hivatalos román vezetés is legitimálja a két nemzet közeledését előmozdítani hivatott rendezvényt.
Hogy ennek közvetlen pozitív hozadéka is lesz-e, azt még nem tudni – kezdetnek azonban mindenképpen jó. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szabadegyetem a román–magyar párbeszéd mellett a magyar-magyar dialógus számára is keretet jelent. Tusványost konzervatív, jobboldali irányultságú rendezvényként tartják számon. Ami viszont itt nem azt jelenti, hogy az egy négyzetméterre eső Árpád-sávok, nemezsüvegek és tarsolylemezek száma sokszorosan meghaladja az átlagot, hanem azt, hogy jórészt ezen politikai oldal erdélyi és magyarországi képviselői, gondolkodói, támogatói osztják meg gondolataikat a hallgatósággal.
Nem utálják azonban ki az ellenoldal képviselőt sem, Tusványos fórumot biztosít arra, hogy – ha elvállalják a szereplést – az RMDSZ és ellenzéke egy asztalhoz üljön, és megpróbáljon megoldásokat találni arra, hogyan zárhat össze a romániai magyar közösség az őt érő támadásokkal szemben, milyen legyen a közös jövőkép. És ez egy húszévestől azért nem kis teljesítmény.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.