2012. március 06., 09:302012. március 06., 09:30
„Kína betiltotta a klenbuterol gyártását és értékesítését. A döntést a gyógyszervisszaélések kockázatát, a klinikai hatékonyságot és az élelmiszer-biztonság szempontjait egyaránt figyelembe véve hozták meg.” Ismerős helyzet, elég, ha csak a mezőgazdaságban régebben általánosan használt DDT-re gondolunk. A rovarirtó csodaszerről csak azt követően derült ki, hogy súlyos méreg, miután sikerült mindent beszennyezni vele. Bár több évtizede kivonták a forgalomból, a mai napig kimutatható az állatok és az emberek szervezetében.
Mikor tanuljuk már meg, hogy az ember szerves része a természetnek, és ha valami ártalmas dolgot követ el, az előbb-utóbb visszaüt rá? Érdemes lenne kicsit jobban odafigyelni a régészek leleteire. Tudósaink elismerik, hogy számos fejlett kultúra létezett a Földön korábban is, melyek építészeti, csillagászati bravúrjait képtelenek vagyunk megismételni. Ennek fényében föl kell tételeznünk, hogy a vegytanhoz is értettek, azonban a leletekben soha nem találunk műanyagokat. Vajon miért nem állítottak elő teflont, pillepalackot, és miért nem maradt utánuk kezelhetetlen nukleáris hulladék?
Valószínűleg azért, mert tudták: nem szabad durván beavatkozni a természetes folyamatokba, mert végül úgyis az ember húzza a kurtát. A genetikusok egy igen furcsa vitát folytatnak manapság arról, hogy a génmódosított élőlényeket minek is tekintse a tudomány. Sokan amellett kardoskodnak, hogy nyilvánítsák külön fajnak a kukoricából vagy a szójából és egy vírusból létrehozott új növényt, az ugyanis genetikailag már nem azonos egyik „szülővel” sem, lényegében a szója, illetve a kukorica és egy vírusfaj „gyereke”.
Mely nemcsak hogy nem tűnik el magától a természetből, de még önálló szaporodásra is képes. Lásd a romániai példát: közismert tény, hogy a nem megfelelő ellenőrzés miatt a genetikailag módosított szója „kiszabadult”, így nem tudható, hogy tulajdonképpen hol milyen kultúrát termesztenek. Mit csinálunk majd ha felfedezik, hogy a genetikailag módosított növények fogyasztása veszélyes? Jó lenne végre befejezni ezt az őrült játékot, mielőtt túl késő lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok