2012. február 16., 08:262012. február 16., 08:26
A hóeltakarítók alaptípusával kezdem. A pedáns öregúr vagy néni naponta reggel fogja a régi falapátját, seprűjét, és addig nem nyugszik, ameddig a többi járókelő számára a saját járdaszakaszát, illetve az udvari ösvényt biztonságossá nem tette.
A szomszédai szintén ezt teszik. Az úgynevezett sportember modern felfogású, aki a konditeremhez méltó erőfeszítéssel fejleszti izomzatát és fizikai erőnlétét a napi mozgásgyakorlattal. Csodálkozik, amikor a szomszéd lihegve panaszkodik, hogy milyen nehéz ez a hólapátolás.
A következő kategória a matematikus hótakarító. Ő különös precizitással takarít, törekszik a maradék hóréteg vízszintes kiegyenlítésére, ráadásul milliméterre pontosan megáll a telke határán, nehogy a szomszéd munkaterületéből valamit elvegyen. (A mellette levő ingatlanban lakó ügyvéd akár birtokháborításnak is vehetné a dolgot.)
Szélsőséges alváltozatnak minősül a Buzgó Mócsing típusú „sovány, hosszú, horgas orrú, erős állkapcsú egyén”. Fegyverként forgatja hólapátját, és ha befejezte, kezdi elölről az egészet. Isten őrizzen, hogy véletlenül akkor járj arra, a közelében próbáld letopogni a talpadra rakódott havat.
De „az igazi Trebitsch” sem tudja felvenni a versenyt a műkorcsolya kukkoló szerelmese praktikáival. A környékbeli járókelők réme azzal szórakozik, hogy esténként vizet önt a járdájára (!), ami reggelre megfagy. Aztán ablakából az elcsúszó gyanútlan gyalogosokon röhög – mielőtt jó későn formailag takarítgatna.
Nem csoda, ha a szomszédok szívesebben laknának a csúcstechnológiás hóeltakarító mellett. A vállalkozó kedvű ezermester a téli időszakban elemében van, saját találmányú hőfejlesztő gépezetével pillanatok alatt felolvasztja a legmakacsabb jeget is, a szennyezett vizet újrahasznosítja.
Hej, de örülne az utcaszélre takarított havat lapátolgató utcaseprő egy ilyen technikai fejlesztésnek! Őt ne tévesszük össze a kényszermunkással, aki a munkahelye környezetének havát igyekszik több-kevesebb lelkesedéssel elsepergetni, miközben a többiek a fűtött irodában ülnek.
Utolsónak maradt az a népes csoport, amire mindannyian fel vannak háborodva: a lusta, szélhámos, csaló szomszéd, egyszóval a hóhányó!
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.