2009. július 27., 10:222009. július 27., 10:22
A demokrata-liberális politikus tengerparti megvilágosodása méltán tűnhet a PSD-vel tavaly decemberben kötött érdekházasság felbontása előszelének (mint tudjuk, az államelnök korábbi tanácsosa okozott már nem egy politikai galibát), a kontextust azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Abban igaza van Udreának, hogy a szociáldemokraták kettős játékot űznek a nagykoalícióban, az államfői babérokra pályázó Mircea Geoană PSD-elnök például rendszerint úgy bírálja Emil Boc miniszterelnök intézkedéseit, mintha legalábbis nem a kormányzati partner, hanem az ellenzék vezére lenne. Az igazság viszont az, hogy Elena Udreának ezúttal nem is annyira a PSD kétkulacsosságából lett elege, hanem amiatt ágál, hogy a szocdemek nem tartják magukat ahhoz az íratlan szabályhoz, amely az eltérő nemű munkatársakhoz hasonlóan a politikai partnerekre is érvényes. Vagyis: házinyúlra nem lövünk. Jobbára ennek a hallgatólagos megállapodásnak a felrúgása (no meg a média aknamunkája) vezetett Monica Iacob Ridzi ifjúsági és sportminiszter bukásához is, ha ugyanis a szociáldemokraták engednek a demokrata-liberálisok nyomásának, a sikkasztás szemetét minden bizonnyal a szőnyeg alá söprik, a tárcavezető pedig a helyén marad. E tekintetben nem is nevezhető annyira áldatlan állapotnak, hogy két, ideológiailag egymástól eltérő alakulat osztozik a politikai húsosfazékon – pláne most, az államelnök-választás kampányában –, hiszen mindkét fél árgus szemmel figyeli, mikor követ el hibát a másik. Márpedig az ehhez hasonló körülmények nem kedveznek a korrupciónak. Jelen pillanatban még nem tudjuk, törvényesen szórta-e a pénzt Elena Udrea tévéreklámokra, turisztikai „ráncfelvarrásra”, ingerült nyilatkozatai azonban arra engednek következtetni: nagyon attól tart, hogy ez hamarosan kiderül. Nem úgy fest ugyanis, hogy a PSD „nagyágyúi” egyhamar levennék róla a célkeresőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok