2011. augusztus 23., 22:102011. augusztus 23., 22:10
Átsző mindent, a bölcsődébe való felvételtől az érettségi diploma megvásárlásáig, s a zsíros vezetői beosztások megszerzéséig. Nem is kell messzire mennünk, elég, ha megnézzük a Halminál levő, román–ukrán határátkelést felügyelő vámhatósággal kapcsolatos botrányt, melynek hősnője több mint 100 ezer eurót fizetett a vámfőnökségért.
De van ez feljebb is, a 15–20 éve az országba érkezett befektetők például nemigen rejtették véka alá, hogy itt több olyan minisztérium is van, ahová be lehet sétálni, és simán le lehet fizetni a tárcavezetőt. Szerves része ez ennek az országnak, és néha arra gondolok, hogy ha egyik napról a másikra megszűnne, lehet, hogy összeomlana a rendszer. A recept egyszerű: a szerencsétlen ügyfelet (aki nem ad csúszópénzt, vagy nem épp valaki fontos személynek a valakije) a pozícióban levők küldözgetik egyik ablaktól a másikig, váratják, megalázzák, egészen addig, amíg nem érzi azt, hogy egy tehetetlen csődtömeg. És nem hajlandó fizetni, csak oldódjon meg végre-valahára a problémája. Muszáj, hogy a kliens nyomorultul érezze magát, mert különben még megkérdőjelezi az asztal hivatalos oldalán ülőknek azt a jogát, hogy pénzt vagy egyéb juttatást követeljenek tőle mindamellett, hogy a munkájukért fizetséget kapnak. Mert ha megízlelné, hogy milyen az, amikor őt a hatóságok egy becsületes ország teljes jogú polgáraként kezelik, lehet, hogy eszébe jutna komolyan felháborodni, ha méltatlanul bánnak vele, sőt talán még forradalmat is csinálna, ki tudja... A korrupció ellen ugyanakkor muszáj harcolni is, mert ezt követeli Európa.
A múlt héten is harcolt ellene (legalábbis a sajtó szintjén) például a mezőgazdasági miniszter, aki elmondta: azért látogatott el Szatmárra, hogy felelősségre vonjon két, vidékfejlesztési kifizetésekkel foglalkozó hatósági vezetőt, akikre rengetegen panaszkodtak, mivel százalékot kérnek a támogatásokból. Hozzá is tette gyorsan: nem azt akarja, hogy fejek hulljanak, egyébként pedig várja az igazgatókat megbeszélésre a fővárosba, utóbbiak ugyanis nem jelentek meg a miniszter és a polgármesterek találkozóján. Hogy Bukarestben mi lesz, ejnye-bejnye, vagy mindössze a főnök elkéri a rá eső részt, azt nem tudni. Kevéssé valószínű viszont, hogy épp ő és épp most próbálná meg felborítani az évszázados rendszert, melynek valami módon maga is a terméke.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.