2009. augusztus 10., 11:442009. augusztus 10., 11:44
Utóbbi arról az arrogáns kijelentéséről vált hírhedté, hogy a kincses város műemlék épületein azért nem kerül ki magyar nyelvű szöveg is a turisták tájékoztatását szolgáló táblákra, mert a magyar nem világnyelv. Nos, kétségtelen, hogy ez így van, Paleologu gesztusa, amelyben jelezte: a magyar nyelv használata nem tiltott, sőt a magyarlakta vidékeken egyenesen bátorítandó, azonban most bebizonyította, hogy egyes frusztrált, kis formátumú politikusok piszkálódásai sem felelnek meg a kulturált kommunikáció normáinak. Persze mindez nem több erkölcsi elégtételnél, hiszen a táblákról úgyis a kolozsvári képviselő-testület dönt. Ott pedig igaz ugyan, hogy a Paleologut is soraiban tudó PDL van többségben, de köztudott: a miniszter toleráns megnyilvánulása egyáltalán nem jellemző a párt egészére. Sőt rendszerint a PDL volt az, amely még az előző ciklusban megtorpedózta a kisebbségi törvény elfogadását, és magyarellenes megnyilvánulásaival megpróbálta magához édesgetni a szélsőséges pártokkal szimpatizáló román szavazókat. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a koalíciós vitáktól hangos közegben a PDL így kíván gesztust tenni az RMDSZ felé, amelyet a PDL–PSD-kormány esetleges felbomlása esetén szeretne vagy koalíciós partnerként, vagy külső támogatóként maga mellett tudni. Mindez persze az „igen” kimondásához még nem elég, ám első gesztusként mindenképpen működhet – kivált akkor, ha a kolozsvári önkormányzat PDL-s képviselői meg is szavazzák a magyar feliratok szerepeltetését a táblákon. Mindemellett szomorú, hogy egy ilyen, normális esetben helyi jelentőségű ügyben miniszteri állásfoglalásra van szükség arról, hogy a zömmel magyarok építette műemlékeken lehet-e magyar felirat. Úgyhogy az esetleges koalíciós szereplés feltételeként előkelő helyen kell szerepelnie egy átfogó, a kulturális autonómiát és a nyelvhasználatot is rögzítő kisebbségi törvény elfogadásának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok