2009. április 28., 10:502009. április 28., 10:50
A sör, de még a lángos is megkeseredik a szájban, vége, ennek is vége. És nincs ez másként másnap reggel sem, hórukk emberek pakolják kamionokra a cuccot, egy illúzióvilág kulisszái tűnnek el a szemünk láttára. A köztisztaságiak bokáig érő szemetet terelgetnek, a kertészet emberei pedig csak nézik, mi lett idén tavaszi munkájukból.
Az Erzsébet park színpadközeli részét mintha sáskahad semmisítette volna meg – ugyancsak immár hagyományosan. Az évek során megtervezett-megszavazott és részben megvalósított parkálom romokban hever. A tegnap még borostyánként kúszó futófenyő széttaposva. Az évelő virágok paradicsomának szánt „édenkert” keményre döngölt kopár föld. A rododendronokkal színesített sziklakert kövei méterekkel odébb hevernek korábbi helyüktől, a zúzottkőágy nyomaiból pedig sokkal messzebbi vidékekre is jutott.
A kérdés évtizedes és visszatérő: mi legyen Erdély legnagyobb tradíciókra visszatekintő városünnepével? Az ötletgazdával, sajnos, már nem lehet megvitatni a kérdést, Kónya Ádám idén angyaltávlatból szemlélte a nyüzsgő sokadalmat. A tizennyolc éve a városközpontba és központi parkba álmodott városünnep túlnőtte magát, az érdeklődés számbeli növekedését azonban még arányaiban sem követte az a fajta tudati fejlődés, amely a Boney M hallgatása közben is képes tekintettel lenni az árnyékliliom életben maradási esélyeire.
Jönnek persze idén is forgókapák, a gyepszőnyegnek még van némi esélye, s talán a pázsitszegfű pótlására is akad tartalék a városi kertészetben. A tüneti kezelés azonban aligha jelent megoldást. A városünnep és az emberi gyarlóság kevésbé igényes helyszín után kiált, ahol „záróra” után a kertész nem kényszerül feltétlenül elmorzsolni egy könnycseppet a szeme sarkában: látja, ott volt a kedvenc rózsám...
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.