2009. szeptember 24., 11:082009. szeptember 24., 11:08
Az írásjelek ugye azért fontosak, mert szinte nyolcszáz éve tudjuk, hogy milyen mélyreható következményekkel jár, ha elhagyjuk őket. Emlékezetes, hogy 1213-ban az összeesküvő főurak megkérdezték János esztergomi érseket, tegyék-e el láb alól Gertrudis királynét vagy sem. A főpap talányos válasza úgy hangzott, hogy „a királynét meggyilkolni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki beleegyezik én nem ellenzem”.
Zseniális, hiszen a felelet jelentése a hiányzó írásjelek ide-oda helyezésétől függ. Bánk bán és társai értelmezését ismerjük, utólag Katona József és Erkel Ferenc is profitált belőle, sok-sok színház- és operakedvelő örömére.
De hogy állunk az ékezetekkel? Mert mindenki számára világos, nem mindegy, hogy abrak vagy ábrák, arany vagy arány, beles, béles vagy bélés, bogok, bőgök vagy bőgők, bojt vagy böjt, csíkos vagy csikós, hogy csak néhány példát mondjak az ábécé elejéről. Egy szerkesztő kollégát a fokabel.doc állomány neve vezette félre, a rejtélyes fókabélről ugyanis kiderült, hogy főkábel.
Az én kedvencem azonban a koros szó, mely lehet kóros, kórós, körös, kőrös (francia kártyaszínnel kapcsolatos) vagy akár Körös is. A kisgyerekkel is a papa szokott játszani, nem a pápa. Az apuka, akinek haja vagy hája is lehet, és aki akár egy sort (vagy ha tetszik, sört) is megiszik néha. Az ékezetek kitevésén akár az életünk is múlhat.
Nem röhögni! Például ha az osztrák fővárosban időző magyar csempész a következő SMS-t kapja az igénytelen főnöktől: „Becsben kell tartanod a friss bor- es ciposzallitmanyt; ha nem találom meg nalad, akkor kozelebbi kapcsolatba kerulsz a hatadba jovo hosszu torokkel.”, akkor Önök mit tanácsolnak?
Szegény pali hogyan döntse el, hogy Bécsben vagy becsben kell tartania a ...? Tényleg, mire is kell vigyáznia? A borra és a frissen sült cipókra vagy a bőrre és a belőlük készülő lábbelikre? Ráadásul ha elveszti a fuvart, akkor egy hosszú tőrökkel dobálózó embert keressen mindig a háta mögött, vagy egy magas isztambuli bérgyilkos után nézelődjön?...
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.