2009. május 15., 12:492009. május 15., 12:49
Persze maga az elv dicséretes, hiszen a magyar kisebbség is azt követeli évek óta, hogy a helyi közösségek életét befolyásoló intézményekkel kapcsolatos döntések az illető közösséghez a lehető legközelebbi szinten szülessenek. A kormány által ígért decentralizációról azonban egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy egyszer talán megtörténik, és hogy a kórházak mellett a rendőrséget és a sportlétesítményeket is érinti majd. Arról azonban, hogy ez milyen körülmények között megy majd végbe, épp azok tudnak a legkevesebbet, akiket a leginkább érint: az önkormányzatok.
Amelyek vezetőinek jelenleg még arról sincs fogalma, milyen anyagi forrásokat használhatnak majd fel minderre. A decentralizációs mizéria egyik legmegfoghatatlanabb eleme a rendőri szervek önkormányzati hatáskörbe utalása. Az eddigi tervek igencsak zavarosak, hiszen Dan Nica belügyminiszter szerint létrejön a helyi rendőrség, amely azon ügyekkel foglalkozik majd, amelyek a helyi közösségeket közvetlenül érintik. Azt ugyanakkor nem pontosította, milyen jellegű feladatkörök tartoznak ebbe a kategóriába, csupán annyit mondott: az új, az országos rendőrséggel párhuzamosan működő rendvédelmi szerv feladatai megegyeznek majd a jelenlegi közösségi rendőrség teendőivel.
Persze a mindenben a helyi önkormányzatnak alárendelt rendőri szervek ötlete akár valóban előrelépést is jelenthetne a valódi önrendelkezés irányába. Ehhez azonban el kell érni, hogy ez a nyelvhasználatban is megvalósuljon: a finnországi svéd rendőrőrsök mintájára itt is meg kell honosítani a magyar nyelvet is használó, jelvényeiben és hivatalos dokumentumaiban is kétnyelvű rendőrség intézményét a jelentős magyar közösség által lakott megyékben. És ha Nagyváradtól Marosvásárhelyen át Csíkszeredáig a magyar polgárok magyar nyelven intézhetik rendőrségi ügyeiket, akkor elmondható: valóban megvalósult a polgárok érdekeit szolgáló decentralizáció.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok