2009. augusztus 26., 11:262009. augusztus 26., 11:26
Hiszen aligha kétséges, hogy torz az a közalkalmazotti szférában ma alkalmazott rendszer, amelyben a legmagasabb bér a legalacsonyabb huszonkilencszerese, és e torzulás tizenötszörös szorzóra tervezett lefaragása is csak óvatosan közelíti a normalitást. Elvileg azzal is egyet lehet érteni, hogy a béreket a betöltött állások fontossága, felelősségtöltete, nehézségi foka és az eme állásokhoz kötött felkészültség szerint kell árnyalni, megszüntetve egyszersmind azokat a kiváltságokat, amelyeket a most hatályos harminckilenc bértörvény kiskapui a piramis felsőbb részén elhelyezkedők számára lehetővé tesznek.
És vajon ki nem ért azzal egyet, hogy általában, de a közalkalmazotti (rang?)létrának is az alján álló pályakezdőknek, főleg a fiataloknak volna inkább szüksége nagyobb bérre az induláshoz, fészekrakáshoz, mint a magukat anyagilag nagyrészt már megalapozottaknak? A Boc-kormány a darázsfészeknek csak igen kis részébe nyúl bele (egyelőre?), a jelek szerint azt is a Nemzetközi Valutaalap által meghatározott határidő nyomására. Mégpedig ellentmondásosan. Hiszen miközben a PDL–PSD-kormánykoalíció közel háromnegyedes többséget tudhat magáénak, úgynevezett felelősségvállalással miért kerülné meg a tervezet parlamenti vitáját?
Hacsak nem a Tisztelt Ház működési hatásfoka tudatában. S ha ez így van, érdemes fenntartani az igen költséges kétkamarás parlamentet? És a 2015-ig elbocsátandó több mint háromszázezer közalkalmazott szociális védelmét, munkanélküli státusát miből fedezné? Hacsak részben nem emezek „felszabaduló” bérkeretéből és az adófizetők pénzéből. Nem vitás: húsz évvel a rendszerváltozás után tényleg ideje volna Romániában olyasfajta szerkezeti átalakításnak, amely például a nem kevésbé fontos oktatást, az igazi szubszidiaritást is érinti. És – a jövedelmeknél maradva, de az idősebbekért is szólva – azt a nyugdíjrendszert, amely szintúgy megszüntetné a kiváltságokat, és a ki tudja hányszoros szorzókat. Itt is volna, amit faragni. Például a volt(?) szekusok, milicisták, pártaktivisták, katonatisztek pénzben számolt kiváltságaiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok