Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Csak magyar ne legyen?

2025. január 15., 19:25

2025. január 15., 19:25

Leplezetlen politikai támadások érik Romániában az MVM Csoport és az E.ON között létrejött megállapodást, amelynek gyakorlatba ültetését a bukaresti koalíciós kormány egyik fele nyíltan megakadályozna.

A magyar és a német energiatársaság december közepén erősítette meg hivatalosan a sajtóba korábban kiszivárgott információt, miszerint az MVM többségi tulajdonrészt vásárol az ország vezető energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie Romaniában. A lakossági és ügyfélmegoldások üzletág adásvételéről szóló szerződés alapján Magyarország második legnagyobb vállalata az E.ON 68 százalékos részesedését szerzi meg a csaknem 3,4 millió ügyfelet kiszolgáló romániai leányvállalatban, továbbá 98 százalékos részesedéshez jut az E.ON Asist Complet regionális szolgáltatóban. A felek egyúttal kifejezték reményüket, hogy a tranzakció a hatósági jóváhagyások után, 2025 első felében zárulhat le.

Az energiaügylet ennek ellenére egyáltalán nem tekinthető zökkenőmentesnek.

A hangulatkeltés még az üzlet megkötésének hivatalos bejelentése előtt beindult, amikor közösségi oldalakon egyesek arra buzdították a német energiatársaság ügyfeleit, hogy ne várják meg, míg a magyarok „kezére kerülnek”, váltsanak szolgáltatót. Ezzel egy időben a bukaresti kormány képviselői is értésre adták, hogy alapos kivizsgálás alá vetik az E.ON romániai érdekeltségének eladási szándékát. Egyáltalán nem meglepő, hogy az adásvételt hevesen ellenzi a szélsőségesen nacionalista, ellenzéki AUR, amely beadványban szólította fel a versenytanácsot, hogy érvénytelenítse az ügyletet. Szerintük ugyanis kockázatot jelentene Románia energiabiztonságára nézve, ha az E.ON részesedése az „Oroszországgal jó viszonyt ápoló” Magyarország kezére kerülne.

Hasonlóképpen támadja a megállapodást az RMDSZ-szel kiegészült bukaresti balliberális kormány liberális (PNL) tábora, amely energiaügyi minisztere révén már az ügyletről szóló nem hivatalos információk nyomán értésre adta, hogy blokkolná a tranzakciót. Sebastian Burduja szerint a megállapodás a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) asztalára kerül, amely nemzetbiztonsági okokból megakadályozhatja, hogy a magyar cég megvásárolja a német társaság romániai érdekeltségét. A minisztérium szerdán meg is tette az első lépést ennek érdekében, „orosz érdekeltségekre” hivatkozva kezdeményezve kivizsgálást. Bár az üzlet értékét nem hozták nyilvánosságra a felek, a miniszter „eltúlzottnak” nevezte a – nem hivatalos értesülések szerint 200 millió euróra tehető – vételárat, ugyanakkor több alkalommal aggályának adott hangot az MVM „orosz befolyása” miatt.

Az energiaügyletet övező bírálatok kísértetiesen hasonlítanak a kilencvenes években elkezdődött privatizációs folyamat során emlegetett román nacionalista szlogenre: „nem árusítjuk ki az országot!”.

A magyar állami energiatársaságnak a romániai piacon történő bevásárlásával szembeni félelem már csak azért is túlzó, mivel az üzlet „csak” a szolgáltatói üzletágat érinti, a kritikus infrastruktúrát nem. (Az energiaüzlet persze így is jelentős, mert az E.ON számottevő piaci részesedéssel bír Romániában: a földgázszolgáltatás terén mintegy kétmillió ügyféllel rendelkezik, ipari fogyasztókon kívül a romániai háztartások felét látja el földgázzal, villamos energiát pedig 1,4 millió kliensnek szolgáltat. Vagyis mintegy 3,4 millió ügyféllel rendelkezik a 9 millió villamosenergia-, valamint körülbelül 4,5-4,6 millió földgázfogyasztó alkotta hazai energiapiacon). Holott tavaly októberben maga a román energiaügyi minisztérium is elismerte, hogy egy energiaszolgáltató társaság nem más, mint „számlagyár”, amely csak a végső fogyasztót szolgálja ki, miközben nem kezeli a kritikus infrastruktúrát.

Jelzésértékű, hogy miközben Bukarest azt is rossz szemmel nézi, miszerint az MVM az E.ON kereskedelmi tevékenységét venné át, 2023-ban a román hatóságoknak az ellen nem volt kifogásuk, hogy a görög PPC nem csak az olasz ENEL romániai szolgáltatói üzletágát vásárolta fel (1,24 milliárd euróért), hanem az infrastruktúrát is, beleértve a 133 ezer kilométeres villamosenergia-hálózatot. Márpedig ugyan mitől lenne nagyobb „orosz faló” az EU-ban Magyarország ahhoz a Görögországhoz képest, amelynek partjainál az európai szankciók bevezetése óta hajóról hajóra szivattyúzzák át az orosz nyersolajat ún. ship-to-ship (STS) transzfer keretében, a rakomány eredetének elrejtése, a nemzetközi szankciók kikerülése céljából?

Az is sokatmondó, hogy miközben az MVM–E.ON-tranzakció kapcsán a legtöbbször az hangzik el, miszerint „Románia nem kér az orosz érdekeltségekből”, az orosz Lukoil a román állami Romgaz társasággal közösen kutat földgáz után a Fekete-tengeren, a Trident-lelőhelyen. Ugyanakkor a Gazprom által 56 százalékban birtokolt szerb NIS társaság nem csak energiaszolgáltatásra jogosult Romániában, hanem a magyar–román határ menti megyékben kőolajat és földgázt aknáz ki, továbbá Gazprom brand alatt töltőállomás-hálózatot működtet. Emellett az is tény, hogy a külföldi energiatársaságok számára a kiszámíthatóság hiánya, valamint a liberalizációt váltó állami újraszabályozások, valamint a most is hatályban lévő energiaár-sapka miatt egyre kevésbé vonzó a román piac, ahonnan az elmúlt években olyan cégek vonultak ki, mint a Shell, Exxon, Chevron, CEZ, Enel, Eni, most pedig hasonló lépésre készül az E.ON.

Előtte azonban az energiaügyletet kivizsgálja a külföldi közvetlen beruházásokkal foglalkozó, a kormánynak alárendelt bizottság, majd a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes, az államelnök vezette CSAT mondja ki a végső szót. Tudni kell, hogy a védelmi tanácsban konszenzusos alapon születnek a döntések, márpedig a testületben – az RMDSZ decemberi kormányra kerülése nyomán – először kapott helyet magyar politikus Tánczos Barna pénzügyminiszter személyében, akiről kevésbé feltételezhető, hogy elutasítja a magyar állami energiatársaság romániai terjeszkedését.

Mindeddig ugyanakkor a bukaresti kormánykoalíció legnagyobb pártja, a PSD nem fogalmazott meg ellenvéleményt az energiaügylet kapcsán, sőt Marcel Ciolacu kormányfő Orbán Viktor decemberi bukaresti látogatása során munkacsoport létrehozására tett javaslatot a kérdések tisztázására.

Egyre bizonyosabb tehát, hogy az ügyben nemigen várható döntés a májusban (újra)rendezendő államfőválasztásig. Természetesen nem zárható ki, hogy az MVM-et elütik az energiaüzlettől, mint ahogy történt néhány évvel ezelőtt az OTP-vel, amelyet a bukaresti jegybank (BNR) akadályozott meg abban, hogy felvásárolja a Banca Româneasca pénzintézetet. Terjeszkedésének ellehetetlenítése nyomán aztán a magyar banki ki is vonult Romániából. A mostani energiabiznisz ügyében ugyanakkor számos román szakértőnek is az a benyomása, hogy az MVM–E.ON-ügylet elleni ágálásnak kimondottan magyarellenes éle van.

Román politikusok hiába emlegetik az országot máris Európa legnagyobb gázexportőreként, a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhely rejtette, 100 milliárd köbméteresre becsült gázlelőhely kiaknázása még odébb van, miközben a hatalmasra duzzadt, 8 százalékot meghaladó államháztartási hiány miatt az ország megszorításokra kényszerül, és áprilistól minden bizonnyal nem lesz képes finanszírozni a hatályos energiaár-kompenzációt a jelenlegi formában. És akkor borítékolhatóan emelkedni fog az energiahordozók ára. Márpedig a romániai fogyasztók érdeke az, hogy adott esetben olcsóbban jussanak hozzá földgázhoz és villamos energiához, származzon bárhonnan az energiahordozó.

Úgyhogy a bukaresti hatóságoknak alaposan meg kell indokolniuk – mindenekelőtt a lakosság előtt – az MVM és az E.ON közötti energiaüzlet esetleges megvétózását, hiszen az igazi nemzetbiztonsági érdek az, hogy az ország energiaellátása hosszú távon biztosított legyen, minél alacsonyabb áron. A többi nem több ugyanolyan politikai indíttatású gáncsoskodásnál (majdnem magyarfóbiát írtunk), mint ami például a magyarországi cég romániai sótörését, a magyar állam erdélyi ingatlanfelvásárlását vagy akár óvodafejlesztését övezi.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Tájkép Iohannis után

Nincs mit szépíteni: Klaus Iohannis lemondása semmilyen katarzist nem hozott, hiszen azzal nem sokat javított az országban tapasztalható, nem kis mértékben neki köszönhető kaotikus helyzeten.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Auf wiedersehen, Iohannis!

Személy szerint helyesnek tartom, hogy Klaus Iohannis rászánta magát, és távozik az elnöki tisztségből. Épp csak egy baj van: megkésett a gesztussal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump beindult: ukrajnai béke száz nap alatt, gázai Riviéra?

Döbbenetes, az eddigi gyakorlattal radikálisan szakító megoldási javaslatok a világ jelenleg két legsúlyosabb konfliktusa ügyében – senki sem mondhatja, hogy Donald Trump második elnöksége nem impozáns lépésekkel kezdődik.

Páva Adorján

Páva Adorján

Szép Magyarország, hadd vegyünk belőled egy darabot!

Bár egész gyerekkoromban szűnni nem akaró zaklatásoknak voltam kitéve magyarságom miatt, forrófejű fiatalként Magyarországra átkerülve egy adott ponton azon röhögtem: azért nem ártott volna, ha néha-néha itt is átvonul egy román tankhadosztály.

Balogh Levente

Balogh Levente

Bárcsak Erdélyre is szemet vetne Trump!

Zord időjárás ide, metsző hideg oda, nem lehet most olyan rossz grönlandinak lenni.

Bede Laura

Bede Laura

A szegényektől a keveset is elvenni

Egy kenyér, margarin és talán a legolcsóbb, 100 grammos kiszerelésű felvágott – az idei évtől körülbelül ennyit vásárolhatnak havonta a rászorulók az élelmiszer-utalványok formájában kapott állami támogatásból.

Balogh Levente

Balogh Levente

Közigazgatási reform mint figyelemelterelés

Van egy olyan érzésünk, hogy a Románia közigazgatási átszervezésére vonatkozó törvény jelenleg nem is annyira az ország és a polgárok számára létfontosságú, mint inkább a kormánynak.