Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Csak magyar ne legyen?

2025. január 15., 19:25

2025. január 15., 19:25

Leplezetlen politikai támadások érik Romániában az MVM Csoport és az E.ON között létrejött megállapodást, amelynek gyakorlatba ültetését a bukaresti koalíciós kormány egyik fele nyíltan megakadályozna.

A magyar és a német energiatársaság december közepén erősítette meg hivatalosan a sajtóba korábban kiszivárgott információt, miszerint az MVM többségi tulajdonrészt vásárol az ország vezető energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie Romaniában. A lakossági és ügyfélmegoldások üzletág adásvételéről szóló szerződés alapján Magyarország második legnagyobb vállalata az E.ON 68 százalékos részesedését szerzi meg a csaknem 3,4 millió ügyfelet kiszolgáló romániai leányvállalatban, továbbá 98 százalékos részesedéshez jut az E.ON Asist Complet regionális szolgáltatóban. A felek egyúttal kifejezték reményüket, hogy a tranzakció a hatósági jóváhagyások után, 2025 első felében zárulhat le.

Az energiaügylet ennek ellenére egyáltalán nem tekinthető zökkenőmentesnek.

A hangulatkeltés még az üzlet megkötésének hivatalos bejelentése előtt beindult, amikor közösségi oldalakon egyesek arra buzdították a német energiatársaság ügyfeleit, hogy ne várják meg, míg a magyarok „kezére kerülnek”, váltsanak szolgáltatót. Ezzel egy időben a bukaresti kormány képviselői is értésre adták, hogy alapos kivizsgálás alá vetik az E.ON romániai érdekeltségének eladási szándékát. Egyáltalán nem meglepő, hogy az adásvételt hevesen ellenzi a szélsőségesen nacionalista, ellenzéki AUR, amely beadványban szólította fel a versenytanácsot, hogy érvénytelenítse az ügyletet. Szerintük ugyanis kockázatot jelentene Románia energiabiztonságára nézve, ha az E.ON részesedése az „Oroszországgal jó viszonyt ápoló” Magyarország kezére kerülne.

Hasonlóképpen támadja a megállapodást az RMDSZ-szel kiegészült bukaresti balliberális kormány liberális (PNL) tábora, amely energiaügyi minisztere révén már az ügyletről szóló nem hivatalos információk nyomán értésre adta, hogy blokkolná a tranzakciót. Sebastian Burduja szerint a megállapodás a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) asztalára kerül, amely nemzetbiztonsági okokból megakadályozhatja, hogy a magyar cég megvásárolja a német társaság romániai érdekeltségét. A minisztérium szerdán meg is tette az első lépést ennek érdekében, „orosz érdekeltségekre” hivatkozva kezdeményezve kivizsgálást. Bár az üzlet értékét nem hozták nyilvánosságra a felek, a miniszter „eltúlzottnak” nevezte a – nem hivatalos értesülések szerint 200 millió euróra tehető – vételárat, ugyanakkor több alkalommal aggályának adott hangot az MVM „orosz befolyása” miatt.

Az energiaügyletet övező bírálatok kísértetiesen hasonlítanak a kilencvenes években elkezdődött privatizációs folyamat során emlegetett román nacionalista szlogenre: „nem árusítjuk ki az országot!”.

A magyar állami energiatársaságnak a romániai piacon történő bevásárlásával szembeni félelem már csak azért is túlzó, mivel az üzlet „csak” a szolgáltatói üzletágat érinti, a kritikus infrastruktúrát nem. (Az energiaüzlet persze így is jelentős, mert az E.ON számottevő piaci részesedéssel bír Romániában: a földgázszolgáltatás terén mintegy kétmillió ügyféllel rendelkezik, ipari fogyasztókon kívül a romániai háztartások felét látja el földgázzal, villamos energiát pedig 1,4 millió kliensnek szolgáltat. Vagyis mintegy 3,4 millió ügyféllel rendelkezik a 9 millió villamosenergia-, valamint körülbelül 4,5-4,6 millió földgázfogyasztó alkotta hazai energiapiacon). Holott tavaly októberben maga a román energiaügyi minisztérium is elismerte, hogy egy energiaszolgáltató társaság nem más, mint „számlagyár”, amely csak a végső fogyasztót szolgálja ki, miközben nem kezeli a kritikus infrastruktúrát.

Jelzésértékű, hogy miközben Bukarest azt is rossz szemmel nézi, miszerint az MVM az E.ON kereskedelmi tevékenységét venné át, 2023-ban a román hatóságoknak az ellen nem volt kifogásuk, hogy a görög PPC nem csak az olasz ENEL romániai szolgáltatói üzletágát vásárolta fel (1,24 milliárd euróért), hanem az infrastruktúrát is, beleértve a 133 ezer kilométeres villamosenergia-hálózatot. Márpedig ugyan mitől lenne nagyobb „orosz faló” az EU-ban Magyarország ahhoz a Görögországhoz képest, amelynek partjainál az európai szankciók bevezetése óta hajóról hajóra szivattyúzzák át az orosz nyersolajat ún. ship-to-ship (STS) transzfer keretében, a rakomány eredetének elrejtése, a nemzetközi szankciók kikerülése céljából?

Az is sokatmondó, hogy miközben az MVM–E.ON-tranzakció kapcsán a legtöbbször az hangzik el, miszerint „Románia nem kér az orosz érdekeltségekből”, az orosz Lukoil a román állami Romgaz társasággal közösen kutat földgáz után a Fekete-tengeren, a Trident-lelőhelyen. Ugyanakkor a Gazprom által 56 százalékban birtokolt szerb NIS társaság nem csak energiaszolgáltatásra jogosult Romániában, hanem a magyar–román határ menti megyékben kőolajat és földgázt aknáz ki, továbbá Gazprom brand alatt töltőállomás-hálózatot működtet. Emellett az is tény, hogy a külföldi energiatársaságok számára a kiszámíthatóság hiánya, valamint a liberalizációt váltó állami újraszabályozások, valamint a most is hatályban lévő energiaár-sapka miatt egyre kevésbé vonzó a román piac, ahonnan az elmúlt években olyan cégek vonultak ki, mint a Shell, Exxon, Chevron, CEZ, Enel, Eni, most pedig hasonló lépésre készül az E.ON.

Előtte azonban az energiaügyletet kivizsgálja a külföldi közvetlen beruházásokkal foglalkozó, a kormánynak alárendelt bizottság, majd a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes, az államelnök vezette CSAT mondja ki a végső szót. Tudni kell, hogy a védelmi tanácsban konszenzusos alapon születnek a döntések, márpedig a testületben – az RMDSZ decemberi kormányra kerülése nyomán – először kapott helyet magyar politikus Tánczos Barna pénzügyminiszter személyében, akiről kevésbé feltételezhető, hogy elutasítja a magyar állami energiatársaság romániai terjeszkedését.

Mindeddig ugyanakkor a bukaresti kormánykoalíció legnagyobb pártja, a PSD nem fogalmazott meg ellenvéleményt az energiaügylet kapcsán, sőt Marcel Ciolacu kormányfő Orbán Viktor decemberi bukaresti látogatása során munkacsoport létrehozására tett javaslatot a kérdések tisztázására.

Egyre bizonyosabb tehát, hogy az ügyben nemigen várható döntés a májusban (újra)rendezendő államfőválasztásig. Természetesen nem zárható ki, hogy az MVM-et elütik az energiaüzlettől, mint ahogy történt néhány évvel ezelőtt az OTP-vel, amelyet a bukaresti jegybank (BNR) akadályozott meg abban, hogy felvásárolja a Banca Româneasca pénzintézetet. Terjeszkedésének ellehetetlenítése nyomán aztán a magyar banki ki is vonult Romániából. A mostani energiabiznisz ügyében ugyanakkor számos román szakértőnek is az a benyomása, hogy az MVM–E.ON-ügylet elleni ágálásnak kimondottan magyarellenes éle van.

Román politikusok hiába emlegetik az országot máris Európa legnagyobb gázexportőreként, a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhely rejtette, 100 milliárd köbméteresre becsült gázlelőhely kiaknázása még odébb van, miközben a hatalmasra duzzadt, 8 százalékot meghaladó államháztartási hiány miatt az ország megszorításokra kényszerül, és áprilistól minden bizonnyal nem lesz képes finanszírozni a hatályos energiaár-kompenzációt a jelenlegi formában. És akkor borítékolhatóan emelkedni fog az energiahordozók ára. Márpedig a romániai fogyasztók érdeke az, hogy adott esetben olcsóbban jussanak hozzá földgázhoz és villamos energiához, származzon bárhonnan az energiahordozó.

Úgyhogy a bukaresti hatóságoknak alaposan meg kell indokolniuk – mindenekelőtt a lakosság előtt – az MVM és az E.ON közötti energiaüzlet esetleges megvétózását, hiszen az igazi nemzetbiztonsági érdek az, hogy az ország energiaellátása hosszú távon biztosított legyen, minél alacsonyabb áron. A többi nem több ugyanolyan politikai indíttatású gáncsoskodásnál (majdnem magyarfóbiát írtunk), mint ami például a magyarországi cég romániai sótörését, a magyar állam erdélyi ingatlanfelvásárlását vagy akár óvodafejlesztését övezi.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Önsorsrontó kormányoldal

Lassan egyre határozottabbá válik az érzés, hogy az „Európa-barátnak” mondott román kormánykoalíció illetékesei mindent megtesznek azért, hogy növeljék a szélsőjobboldal győzelmi esélyeit a megismételt elnökválasztáson.

Balogh Levente

Balogh Levente

Határtalan román frusztráció

Van abban valami szimbolikus, hogy a román külügy éppen akkor ad ki rosszalló nyilatkozatot egy, a Trianon előtti Magyarországot ábrázoló atlasz miatt, amikor hathatós magyar közreműködéssel gyakorlatilag eltűnik a két ország közötti trianoni határ.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ugyanott vagyunk, mint másfél éve, de legalább most rosszabb a helyzet

Gratulálunk a PSD-nek és a PNL-nek: másfél év után sikerült ismét tető alá hozniuk ugyanazt a koalíciót, amelyet tavaly az RMDSZ kipenderítésével ők maguk robbantottak szét – csak éppen kitartó munkájuk eredményeként támogatottsága gyengébb, mint akkor.

Balogh Levente

Balogh Levente

A fősodratú pártok most épp a Georgescuknak dolgoznak

Alaposan keresztbe tettek a zökkenőmentes kormányalakítási és államfőjelölt-állítási terveknek a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) aktuális és expolitikusai.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Így riogasd a polgárokat

Előszeretettel ringatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy mennyi tanulságot vontunk le a koronavírus-járvány történéseiből. Pedig dehogy.

Balogh Levente

Balogh Levente

Választás, káosz, összeesküvés és gyanús terelés

Szép fejlődés: alig néhány nap alatt a választási manipulációtól a szélsőjobboldali összeesküvésig jutott a romániai elnökválasztási káosz forgatókönyve. És innentől már azért egy kicsit gyanúsabb az egész ügy.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

A választások érvénytelenítése: várjuk a VAR-kamera visszajátszását

Az alkotmánybíróság úgy járt el, mint a futballpályán az utolsó védő, aki buktatja az ellenfél kapura törő csatárát. Tudja, hogy nem szabályos, amit csinál, de úgy ítéli meg, hogy csak így hárítható el az azonnali veszély.