2025. január 15., 19:25
2025. január 15., 19:25
Leplezetlen politikai támadások érik Romániában az MVM Csoport és az E.ON között létrejött megállapodást, amelynek gyakorlatba ültetését a bukaresti koalíciós kormány egyik fele nyíltan megakadályozna.
A magyar és a német energiatársaság december közepén erősítette meg hivatalosan a sajtóba korábban kiszivárgott információt, miszerint az MVM többségi tulajdonrészt vásárol az ország vezető energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie Romaniában. A lakossági és ügyfélmegoldások üzletág adásvételéről szóló szerződés alapján Magyarország második legnagyobb vállalata az E.ON 68 százalékos részesedését szerzi meg a csaknem 3,4 millió ügyfelet kiszolgáló romániai leányvállalatban, továbbá 98 százalékos részesedéshez jut az E.ON Asist Complet regionális szolgáltatóban. A felek egyúttal kifejezték reményüket, hogy a tranzakció a hatósági jóváhagyások után, 2025 első felében zárulhat le.
A hangulatkeltés még az üzlet megkötésének hivatalos bejelentése előtt beindult, amikor közösségi oldalakon egyesek arra buzdították a német energiatársaság ügyfeleit, hogy ne várják meg, míg a magyarok „kezére kerülnek”, váltsanak szolgáltatót. Ezzel egy időben a bukaresti kormány képviselői is értésre adták, hogy alapos kivizsgálás alá vetik az E.ON romániai érdekeltségének eladási szándékát. Egyáltalán nem meglepő, hogy az adásvételt hevesen ellenzi a szélsőségesen nacionalista, ellenzéki AUR, amely beadványban szólította fel a versenytanácsot, hogy érvénytelenítse az ügyletet. Szerintük ugyanis kockázatot jelentene Románia energiabiztonságára nézve, ha az E.ON részesedése az „Oroszországgal jó viszonyt ápoló” Magyarország kezére kerülne.
Hasonlóképpen támadja a megállapodást az RMDSZ-szel kiegészült bukaresti balliberális kormány liberális (PNL) tábora, amely energiaügyi minisztere révén már az ügyletről szóló nem hivatalos információk nyomán értésre adta, hogy blokkolná a tranzakciót. Sebastian Burduja szerint a megállapodás a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) asztalára kerül, amely nemzetbiztonsági okokból megakadályozhatja, hogy a magyar cég megvásárolja a német társaság romániai érdekeltségét. A minisztérium szerdán meg is tette az első lépést ennek érdekében, „orosz érdekeltségekre” hivatkozva kezdeményezve kivizsgálást. Bár az üzlet értékét nem hozták nyilvánosságra a felek, a miniszter „eltúlzottnak” nevezte a – nem hivatalos értesülések szerint 200 millió euróra tehető – vételárat, ugyanakkor több alkalommal aggályának adott hangot az MVM „orosz befolyása” miatt.
A magyar állami energiatársaságnak a romániai piacon történő bevásárlásával szembeni félelem már csak azért is túlzó, mivel az üzlet „csak” a szolgáltatói üzletágat érinti, a kritikus infrastruktúrát nem. (Az energiaüzlet persze így is jelentős, mert az E.ON számottevő piaci részesedéssel bír Romániában: a földgázszolgáltatás terén mintegy kétmillió ügyféllel rendelkezik, ipari fogyasztókon kívül a romániai háztartások felét látja el földgázzal, villamos energiát pedig 1,4 millió kliensnek szolgáltat. Vagyis mintegy 3,4 millió ügyféllel rendelkezik a 9 millió villamosenergia-, valamint körülbelül 4,5-4,6 millió földgázfogyasztó alkotta hazai energiapiacon). Holott tavaly októberben maga a román energiaügyi minisztérium is elismerte, hogy egy energiaszolgáltató társaság nem más, mint „számlagyár”, amely csak a végső fogyasztót szolgálja ki, miközben nem kezeli a kritikus infrastruktúrát.
Jelzésértékű, hogy miközben Bukarest azt is rossz szemmel nézi, miszerint az MVM az E.ON kereskedelmi tevékenységét venné át, 2023-ban a román hatóságoknak az ellen nem volt kifogásuk, hogy a görög PPC nem csak az olasz ENEL romániai szolgáltatói üzletágát vásárolta fel (1,24 milliárd euróért), hanem az infrastruktúrát is, beleértve a 133 ezer kilométeres villamosenergia-hálózatot. Márpedig ugyan mitől lenne nagyobb „orosz faló” az EU-ban Magyarország ahhoz a Görögországhoz képest, amelynek partjainál az európai szankciók bevezetése óta hajóról hajóra szivattyúzzák át az orosz nyersolajat ún. ship-to-ship (STS) transzfer keretében, a rakomány eredetének elrejtése, a nemzetközi szankciók kikerülése céljából?
Az is sokatmondó, hogy miközben az MVM–E.ON-tranzakció kapcsán a legtöbbször az hangzik el, miszerint „Románia nem kér az orosz érdekeltségekből”, az orosz Lukoil a román állami Romgaz társasággal közösen kutat földgáz után a Fekete-tengeren, a Trident-lelőhelyen. Ugyanakkor a Gazprom által 56 százalékban birtokolt szerb NIS társaság nem csak energiaszolgáltatásra jogosult Romániában, hanem a magyar–román határ menti megyékben kőolajat és földgázt aknáz ki, továbbá Gazprom brand alatt töltőállomás-hálózatot működtet. Emellett az is tény, hogy a külföldi energiatársaságok számára a kiszámíthatóság hiánya, valamint a liberalizációt váltó állami újraszabályozások, valamint a most is hatályban lévő energiaár-sapka miatt egyre kevésbé vonzó a román piac, ahonnan az elmúlt években olyan cégek vonultak ki, mint a Shell, Exxon, Chevron, CEZ, Enel, Eni, most pedig hasonló lépésre készül az E.ON.
Előtte azonban az energiaügyletet kivizsgálja a külföldi közvetlen beruházásokkal foglalkozó, a kormánynak alárendelt bizottság, majd a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes, az államelnök vezette CSAT mondja ki a végső szót. Tudni kell, hogy a védelmi tanácsban konszenzusos alapon születnek a döntések, márpedig a testületben – az RMDSZ decemberi kormányra kerülése nyomán – először kapott helyet magyar politikus Tánczos Barna pénzügyminiszter személyében, akiről kevésbé feltételezhető, hogy elutasítja a magyar állami energiatársaság romániai terjeszkedését.
Egyre bizonyosabb tehát, hogy az ügyben nemigen várható döntés a májusban (újra)rendezendő államfőválasztásig. Természetesen nem zárható ki, hogy az MVM-et elütik az energiaüzlettől, mint ahogy történt néhány évvel ezelőtt az OTP-vel, amelyet a bukaresti jegybank (BNR) akadályozott meg abban, hogy felvásárolja a Banca Româneasca pénzintézetet. Terjeszkedésének ellehetetlenítése nyomán aztán a magyar banki ki is vonult Romániából. A mostani energiabiznisz ügyében ugyanakkor számos román szakértőnek is az a benyomása, hogy az MVM–E.ON-ügylet elleni ágálásnak kimondottan magyarellenes éle van.
Román politikusok hiába emlegetik az országot máris Európa legnagyobb gázexportőreként, a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhely rejtette, 100 milliárd köbméteresre becsült gázlelőhely kiaknázása még odébb van, miközben a hatalmasra duzzadt, 8 százalékot meghaladó államháztartási hiány miatt az ország megszorításokra kényszerül, és áprilistól minden bizonnyal nem lesz képes finanszírozni a hatályos energiaár-kompenzációt a jelenlegi formában. És akkor borítékolhatóan emelkedni fog az energiahordozók ára. Márpedig a romániai fogyasztók érdeke az, hogy adott esetben olcsóbban jussanak hozzá földgázhoz és villamos energiához, származzon bárhonnan az energiahordozó.
Úgyhogy a bukaresti hatóságoknak alaposan meg kell indokolniuk – mindenekelőtt a lakosság előtt – az MVM és az E.ON közötti energiaüzlet esetleges megvétózását, hiszen az igazi nemzetbiztonsági érdek az, hogy az ország energiaellátása hosszú távon biztosított legyen, minél alacsonyabb áron. A többi nem több ugyanolyan politikai indíttatású gáncsoskodásnál (majdnem magyarfóbiát írtunk), mint ami például a magyarországi cég romániai sótörését, a magyar állam erdélyi ingatlanfelvásárlását vagy akár óvodafejlesztését övezi.
Balogh Levente
Lassan egyre határozottabbá válik az érzés, hogy az „Európa-barátnak” mondott román kormánykoalíció illetékesei mindent megtesznek azért, hogy növeljék a szélsőjobboldal győzelmi esélyeit a megismételt elnökválasztáson.
Balogh Levente
Van abban valami szimbolikus, hogy a román külügy éppen akkor ad ki rosszalló nyilatkozatot egy, a Trianon előtti Magyarországot ábrázoló atlasz miatt, amikor hathatós magyar közreműködéssel gyakorlatilag eltűnik a két ország közötti trianoni határ.
Balogh Levente
Gratulálunk a PSD-nek és a PNL-nek: másfél év után sikerült ismét tető alá hozniuk ugyanazt a koalíciót, amelyet tavaly az RMDSZ kipenderítésével ők maguk robbantottak szét – csak éppen kitartó munkájuk eredményeként támogatottsága gyengébb, mint akkor.
Balogh Levente
Alaposan keresztbe tettek a zökkenőmentes kormányalakítási és államfőjelölt-állítási terveknek a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) aktuális és expolitikusai.
Rostás Szabolcs
Előszeretettel ringatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy mennyi tanulságot vontunk le a koronavírus-járvány történéseiből. Pedig dehogy.
Balogh Levente
Szép fejlődés: alig néhány nap alatt a választási manipulációtól a szélsőjobboldali összeesküvésig jutott a romániai elnökválasztási káosz forgatókönyve. És innentől már azért egy kicsit gyanúsabb az egész ügy.
Gazda Árpád
Az alkotmánybíróság úgy járt el, mint a futballpályán az utolsó védő, aki buktatja az ellenfél kapura törő csatárát. Tudja, hogy nem szabályos, amit csinál, de úgy ítéli meg, hogy csak így hárítható el az azonnali veszély.
szóljon hozzá!