A demokrácia és a jog leckéjét megtanulni és felmondani képtelen államban élünk.
2013. június 18., 10:382013. június 18., 10:38
Ennek a diszlexiának újabb bizonyítéka, hogy az egykoron államosított javak, ezen belül az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló jogi szabályozásokat a mindenkori politikum, ennél is pontosabban a mindenkori hatalom nem és nem akarja úgy alakítani, hogy azzal természetbeni és természetes, azaz valós jogorvoslatot nyújtson az egykori tulajdonosoknak. Magyarabbul, hogy visszaállítsa az eredeti tulajdonjogi állapotokat.
Nem mai találmány ez Romániában, hiszen elég csak a Trianon utáni első évekre pillantani, amikor is az új hatalom első és legfontosabb dolga a magyarság kisemmizése volt. A történelmi magyar egyházak vagyonuk nagyon nagy részét veszítették el akkor, de például a kettős mércével mért – az Ókirályságban kíméletesebb, Erdélyben kegyetlenebb – adóztatással a magyar középréteget is keményen sújtották a bukaresti kormányzatok. A Gheorghiu-Dej és diktátor utódja, Ceauşescu nevével fémjelzett kommunista diktatúra erre is rátett egy lapáttal, amikor a negyvenes évek alkonyán testületileg semmizte ki az egész ország népét.
E gaztettek egyetlen tollvonással foganatosított sorozatát nem akarta, és a jelek szerint nem is akarja érdemben orvosolni az 1989-es rendszerváltozás utáni mindenkori hatalom, újabban arra téve kísérletet, hogy a jogos tulajdonost – vagy ennek örökösét – arra kötelezze: az eddigi ötről tíz évre terjessze ki a jussát képező ingatlan mai rendeltetésének kötelező fenntartását. Ráadásul a még el nem dőlt Mikó-ügy az esetleges újraállomsítás(ok) tekintetében is veszélyes előzményt teremtett, minden körülmény adott tehát ahhoz, hogy az önerőből, pontosabban a mi adófizető lejeinkből iskolát, kórházat, miegyebet építeni képtelen állam gátlástalanul basáskodjon tovább annak a vagyonnak a vészesen nagy részén, aminek a létrehozásához semmilyen köze sincs, ami nem az övé tehát. Ez alól egyetlen kormány vagy koalíció sem kivétel, ami – a többi számos adósságot is ide számítva – fényesen igazolja, hogy igazi demokráciából és jogból Románia eleddig jelesre bukott. Kárvallottak, ideje van az összefogásnak és az elszámoltatásnak!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!