2012. október 02., 08:522012. október 02., 08:52
Üdvözlendő dolognak tartom annak ellenére, hogy – bár nem vagyok mentes a káros szenvedélyektől – a félkarú rablókkal soha nem álltam közelebbi kapcsolatban. Ismerek viszont olyanokat, akik tényleg betegeknek mondhatók. Egyikük például az egy hónap során, keserves fizikai munkával megkeresett fizetését éveken át egy ültében játszotta el. Amint kézbe kapta a bérét, irány az első játékgép, és addig verte a gombokat, amíg a pénzből tartott.
Aztán egy hónapig nulla lejből volt kénytelen meglenni, ami – lévén, hogy akkor még otthon élt a szüleivel, akik az ennivalóját biztosították – lényegében annyit jelentett a számára, hogy a sörözgetős-beszélgetős estékből teljesen kimaradt. De hiába volt az egész havi szobafogság, amint mesélte, alig várta a negyedik pénteket és a fizu napját, hogy újra játszhasson.
Olyat nem ismerek ugyan, aki a család napi betevőjét játssza ily módon el, azonban sokan állítják: aki szenvedélybeteg, azt tényleg nem érdekli, hogy kitől-mitől vonja el a gépbe dobálandó pénzt. Szóval, mindenki jól jár azzal, ha eltűnnek a játékgépek. Érdekesnek találtam ugyanakkor a magyar kormány indoklását, azonkívül ugyanis, hogy szociális problémák okozóinak nevezték az automatákat, azt is hangsúlyozták, hogy nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában a használatuk.
Nagyon kíváncsi vagyok, mit is jelent ez, mert talán lehetne belőle ötleteket meríteni arra nézve, hogy miként tegyünk nemzetbiztonsági kockázati tényezővé más, függőséget és következésképp szociális problémákat okozó dolgokat. Például a dohányipart vagy a szeszgyártást, mert ha egyáltalán nem lenne ilyesmi kapható, senki sem válna függővé tőlük. Igaz, sokan képesek úgy élni ezekkel a szerekkel, hogy nem élnek vissza velük, de középút véleményem szerint nincs.
És semmiképp sem hagynám ki a sorból az élelmiszeriparnak azt a szegmensét, mely nem az egészséget tartja a legfőbb szempontnak. Így nemcsak a szenvedélybetegségek tűnnének el, de a cukorbetegség, a vérnyomásproblémák, az elhízás, a szív-ér rendszeri betegségek és még sok minden más.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok