Makkay József
2024. január 16., 11:03
2024. január 16., 11:03
A tüntetések egyik fő oka az ukrajnai háború okozta válság beggyűrűzése az uniós országok gazdaságába. Többek között példa rá Németország, amelynek korábban szárnyaló gazdasága padlóra került.
A tavalyi sikeres tanártüntetések óta mindenki tudja, hogyha van elegendő elkötelezettsége és kitartása, követelései előbb-utóbb meghallgatásra találnak. Számos ágazat alkalmazottai jutottak hasonló módon fizetésemeléshez az elmúlt hónapokban, az idei választási év pedig még inkább borzolja a kedélyeket, hiszen itt a vissza nem térő alkalom, hogy a hatalomba visszakerülni akaró politikusok mindent megígérjenek a tüntetőknek. Hogy mindezt miből lehet kifizetni, az más lapra tartozik.
A követelések között nagy különbségek vannak, amelyek jó része jogos. Ugyanakkor akadnak a sokak által visszasírt kommunizmusra emlékeztető kívánságok is, például a teherszállító kocsik biztosítási díjának csökkentése a piaci ár egyharmadára. A tüntetők sem gondolhatják komolyan, hogy balesetkor a közkívánságra lefaragott biztosítási díjból fogja fedezni a biztosító a teljes kárt, így előbb-utóbb az államnak kell beszállnia a csődbe került biztosítótársaságok kárrendezésébe. A történet, akárcsak a rá adott válasz, ismerős Romániában, a kísértés viszont nagy, hogy a politikum időről időre megismételje hibáit.
A tüntetéseknek van azonban egy másik vetülete is, éspedig az ukrajnai háború okozta válság begyűrűzése az uniós országok gazdaságába. Többek között példa rá Németország, amelynek korábban szárnyaló gazdasága padlóra került, a hozzá nem értő balliberális kormány közben minden területen tetézi a bajt.
Az utóbbi harminc esztendőben soha nem volt annyi, csődközelben vergődő európai farm, amely képtelen elfogadható áron értékesíteni termékeit, miközben a költségvetési gondok miatt a gazdáknak korábban járó támogatásokat és adókedvezményeket a kormányok igyekeznek lefaragni.
Romániában kiemelkedően nagy a baj! A szántóföldi növényeket – elsősorban a gabonát –, termelő farmok többsége tavaly ráfizetéses évet zárt. Csak azoknak az agrárvállalkozóknak van esélyük talpon maradni, akiknek a korábbi évekből tartaléka maradt a nehéz idők átvészelésére.
A baj a brüsszeli uniós politikusok dilettantizmusában keresendő, akik felelőtlenül ráeresztették az uniós normákhoz semmiben nem igazodó, olcsó és vámmentes ukrajnai mezőgazdasági termékeket az Európai Unió tagországainak piacára, hogy segítsék Ukrajnát. Olyan ez, mint amikor az úszni nem tudó ember a fuldoklót próbálja kimenteni a vízből, és mindketten odavesznek. Ma valami hasonló jelenségnek lehetünk tanúi, amikor a gazdasági mélyrepülésben levő Ukrajna magával ránthatja az uniós piacot is.
A kárrendezés nehéz és túl bonyolult, mert a kiváltó okot nem tudják, illetve nem akarják orvosolni. Az uniós piacra beáramló olcsó és gyenge minőségű ukrajnai termékek már olyan mérvű kárt okoztak a mezőgazdasági termelés legtöbb területén, amit egyre nagyobb támogatással sem lehetne orvosolni. De szó sincs egyre nagyobb támogatásról, hiszen sem az uniós, sem a nemzeti költségvetések nem teszik lehetővé, hogy az eddigi agrártámogatások nagyságrenddel nőjenek.
Amit a jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekkel nagyjából meg lehetne tenni, azt a bukaresti kormány meg is ígérte, de ez hosszabb távon nem oldja meg a romániai gazdatársadalom gondjait.
Hiába fogadkozik Bukarest, hogy az ukrán export zárt folyosón keresztül történik, mert a jelek szerint ezekből a termékekből bőven jut a romániai piacra is. Másrészt a nálunk előállított, és korábban jó áron exportált mezőgazdasági termékek kivitele egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és ezzel a kör bezárul.
A gazdakövetelésekre a kormány találhat átmeneti megoldást, de a krízist kiváltó okok orvoslása nélkül mindez csak tüneti kezelés lesz. A kór újra és újra kiújul majd.
Ábrám Zoltán
Egy korábbi, a 2018-as világbajnoki döntő után megszülető írásomban feltettem az első látásra ügyefogyottnak tűnő kérdést: Kik nyerték meg a focivébét?
Balogh Levente
A közmondásból ismert helyzetbe hozta magát Macrel Ciolacu miniszterelnök az elnökválasztás időpontjáról kezdeményezett egyeztetéssel: megásta a vermet a koalíciós partner liberálisoknak, majd ezt követően határozott, peckes léptekkel belegyalogolt.
Makkay József
Nem fogjuk túlélni ezt a ,,zöld őrületet” – fakadt ki idén tavasszal egy francia traktoros tüntető Párizs külvárosában, amikor az újságírók arról faggatták, mi a gazdákra leselkedő legnagyobb veszély.
Rostás Szabolcs
Mint általában oly sokszor, a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákok román nyelv és irodalomból írt érettségi dolgozatainak javítása körüli mizéria közepette sem könnyű rámutatni a felelősökre, viszont azért mégsem annyira bonyolult a képlet.
Balogh Levente
Azért a fene gondolta volna, hogy az előző foci Eb-hez képest – legalábbis a hivatalos „könyvelésben” rögzített eredmény szerint – jobb magyar szereplés után keserű szájízzel marad az ember Szoboszlaiék kontinensbajnoki kalandjának vége után.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai szakoktatásra. A közbeszédben gyakran elhangzó szakmunkásképzés szükségessége olcsó szlogenné vált, mert a tanügy mostohagyerekeként kezelik, ahova a ,,megbélyegzett” gyerekek kerülnek.
Balogh Levente
Aki csak egy kicsit is tisztában van az erőviszonyokkal, az mindvégig tudhatta, hogy Klaus Iohannis román elnöknek természetesen fikarcnyi esélye sincs arra, hogy megszerezze a NATO főtitkári tisztségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!