Makkay József
2024. január 16., 11:032024. január 16., 11:03
A tüntetések egyik fő oka az ukrajnai háború okozta válság beggyűrűzése az uniós országok gazdaságába. Többek között példa rá Németország, amelynek korábban szárnyaló gazdasága padlóra került.
A tavalyi sikeres tanártüntetések óta mindenki tudja, hogyha van elegendő elkötelezettsége és kitartása, követelései előbb-utóbb meghallgatásra találnak. Számos ágazat alkalmazottai jutottak hasonló módon fizetésemeléshez az elmúlt hónapokban, az idei választási év pedig még inkább borzolja a kedélyeket, hiszen itt a vissza nem térő alkalom, hogy a hatalomba visszakerülni akaró politikusok mindent megígérjenek a tüntetőknek. Hogy mindezt miből lehet kifizetni, az más lapra tartozik.
A követelések között nagy különbségek vannak, amelyek jó része jogos. Ugyanakkor akadnak a sokak által visszasírt kommunizmusra emlékeztető kívánságok is, például a teherszállító kocsik biztosítási díjának csökkentése a piaci ár egyharmadára. A tüntetők sem gondolhatják komolyan, hogy balesetkor a közkívánságra lefaragott biztosítási díjból fogja fedezni a biztosító a teljes kárt, így előbb-utóbb az államnak kell beszállnia a csődbe került biztosítótársaságok kárrendezésébe. A történet, akárcsak a rá adott válasz, ismerős Romániában, a kísértés viszont nagy, hogy a politikum időről időre megismételje hibáit.
A tüntetéseknek van azonban egy másik vetülete is, éspedig az ukrajnai háború okozta válság begyűrűzése az uniós országok gazdaságába. Többek között példa rá Németország, amelynek korábban szárnyaló gazdasága padlóra került, a hozzá nem értő balliberális kormány közben minden területen tetézi a bajt.
Az utóbbi harminc esztendőben soha nem volt annyi, csődközelben vergődő európai farm, amely képtelen elfogadható áron értékesíteni termékeit, miközben a költségvetési gondok miatt a gazdáknak korábban járó támogatásokat és adókedvezményeket a kormányok igyekeznek lefaragni.
Romániában kiemelkedően nagy a baj! A szántóföldi növényeket – elsősorban a gabonát –, termelő farmok többsége tavaly ráfizetéses évet zárt. Csak azoknak az agrárvállalkozóknak van esélyük talpon maradni, akiknek a korábbi évekből tartaléka maradt a nehéz idők átvészelésére.
A baj a brüsszeli uniós politikusok dilettantizmusában keresendő, akik felelőtlenül ráeresztették az uniós normákhoz semmiben nem igazodó, olcsó és vámmentes ukrajnai mezőgazdasági termékeket az Európai Unió tagországainak piacára, hogy segítsék Ukrajnát. Olyan ez, mint amikor az úszni nem tudó ember a fuldoklót próbálja kimenteni a vízből, és mindketten odavesznek. Ma valami hasonló jelenségnek lehetünk tanúi, amikor a gazdasági mélyrepülésben levő Ukrajna magával ránthatja az uniós piacot is.
A kárrendezés nehéz és túl bonyolult, mert a kiváltó okot nem tudják, illetve nem akarják orvosolni. Az uniós piacra beáramló olcsó és gyenge minőségű ukrajnai termékek már olyan mérvű kárt okoztak a mezőgazdasági termelés legtöbb területén, amit egyre nagyobb támogatással sem lehetne orvosolni. De szó sincs egyre nagyobb támogatásról, hiszen sem az uniós, sem a nemzeti költségvetések nem teszik lehetővé, hogy az eddigi agrártámogatások nagyságrenddel nőjenek.
Amit a jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekkel nagyjából meg lehetne tenni, azt a bukaresti kormány meg is ígérte, de ez hosszabb távon nem oldja meg a romániai gazdatársadalom gondjait.
Hiába fogadkozik Bukarest, hogy az ukrán export zárt folyosón keresztül történik, mert a jelek szerint ezekből a termékekből bőven jut a romániai piacra is. Másrészt a nálunk előállított, és korábban jó áron exportált mezőgazdasági termékek kivitele egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és ezzel a kör bezárul.
A gazdakövetelésekre a kormány találhat átmeneti megoldást, de a krízist kiváltó okok orvoslása nélkül mindez csak tüneti kezelés lesz. A kór újra és újra kiújul majd.
Balogh Levente
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Balogh Levente
Igencsak magasra emelték a bukaresti kormánykoalíció politikusai – Kelemen Hunorral az élen – a tétet a májusban esedékes megismételt elnökválasztás kapcsán. Talán egy kicsit túl magasra is.
Balogh Levente
Elöljáróban szögezzük le: örvendetes, hogy a szélsőjobboldali, magyargyűlölő szervezeteket és politikusokat éltető, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescu nem lehet Románia elnöke. Eltiltása azonban magyar szempontból is veszélyes precedens lehet.
Makkay József
Elképedve olvassák a gépkocsivezetők a rendőrség büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a közlekedésrendészet elszabadult hajóágyúként rontana a békés autósokra.
Páva Adorján
Elon Musk Romániát érintő posztolgatásai legalább egy percre gondolkodóba ejthetik az új amerikai politikai szuperhősöknek szurkoló erdélyi magyarokat is: tényleg ez az a sztori, aminek a végén mi is tapsolni fogunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban?
Balogh Levente
Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére az Ovális Irodában lezajlott vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.
Rostás Szabolcs
Engedik-e indulni a bukaresti hatóságok Călin Georgescut a májusi államfőválasztáson? Kétségtelenül ez a kérdés foglalkoztatja jó ideje a romániai választóknak a közélet iránt érdeklődő részét, de persze magukat a politikai élet szereplőit is.
szóljon hozzá!