2012. október 31., 09:502012. október 31., 09:50
Amikor az ember egyszer megálmodja, hogy milyen magasra szeretné felszerelni az általa összerakott könyvespolcot, biztos, hogy az első fúrás a falban a lakás fő villanyvezetékét találja el, a fúrógéppel együtt az összes elektromos szerkezetet működésképtelenné téve.
Akkor is igazak ezek a megállapítások, ha az ember magának végzi a munkálatokat, és esetleg saját korábbi hibáit szeretné kijavítani. De hatványozottan igazak abban az esetben, ha az ember – például e sorok írója – egy nemtörődöm embertől vásárolta a lakását, aki a fürdőkádat úgy állította be a fürdőszobába, hogy az ajtókeret egy részét kivájta, mert a perem másképp nem fért be, a kád széle és a fal között pedig arasznyi rést hagyott, ahol vígan csordogálhatott a víz a csapból a cementes padlóra. Vagy aki nagytestű kutyát tartott a cipősdoboznyi házban, kölykökkel együtt, hogy még beköltözésünk után egy hónappal is találtunk félig rágott csontokat a konyhabútor mögött. De a legszebb még mindig az, hogy a nagyobbik szobában található fűtőtestet valahogy úgy sikerült beszerelnie vagy beszereltetnie, hogy a bemenő vezeték lent van, a kimenő meg fent.
Nos, én nem vagyok sem fűtésszerelő, sem egyéb műszaki szakember, de annyira még elemi iskolai tanulmányaimból emlékszem, hogy a víz – legyen az hideg vagy forró, keringjen bár vezetékben vagy csordogáljon patakban – fentről lefelé szokott folyni, fordítva igen ritkán. Ezért van az, hogy szerencsés télkezdetekkor, amikor a közműszámlákkal állandóan elmaradó szomszédok miatt sincs gond a városi fűtés beindításával, nálunk mindig hetekbe telik, amíg férjem és apósom – ki tudja, milyen boszorkánytrükkökkel – nagy nehezen ráveszi a radiátort, hogy fittyet hányjon a fizika törvényeire, és valahogyan melegedjen fel.
Ha nem sikerül, kipróbáljuk a ráolvasást, köpölyözést, esetleg a kérlelést, vagy ha sehogy sem megy, a szigorú nézést. Mert az már mégsem lehet, hogy holmi gravitáció miatt nálam ne legyen meleg a nappaliban.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.