2009. szeptember 25., 12:572009. szeptember 25., 12:57
Már el is képzeltem, ahogy gyanútlanul sétálnak az utcán, aztán hirtelen furcsa roham keríti a hatalmába őket. Rángani kezdenek, szemük kifordul, szájuk habot vet, és sürgősségi orvosi ellátásra szorulnak. A dokik aztán hosszas vizsgálódás után megállapítják: ez bizony krónikus hungaritis, amelybe a modern orvostudomány felfedezése szerint magyarok közelségétől, illetve a magyar nyelv írott formájának megpillantásától esnek azon nemzetek egyes egyedei, amelyek a trianoni békediktátum nyomán magyar területeket birtokolnak.
Csakis ennek tudható be, hogy ennek nyomán kemény önmegtagadásra is képesek lesznek: vagyonuk egy részét festéksprayre költik, pedig de jól jönne az a pénz a hétvégi manelebulira, majd az álmot is képesek megtagadni maguktól, hiszen éjnek évadján hajlandók autóba ülni, hogy így jussanak el a legközelebbi helységnévtábláig, amelyen aztán gondosan lefújják a magyar feliratot.
Ezen patologikus egyedek között is megfigyelhetők azonban bizonyos különbségek: van, akin enyhébb tünetegyütteseket produkál a kór, ezek megelégszenek azzal, hogy egyszerű, fekete vagy más egyszínű festékkel fújják le a magyar feliratot. Másoknál azonban már jóval előrehaladottabb a betegség, ők már képtelenek ennyivel beérni. Beteges elméjük számára csak az jelent kielégülést, ha saját nemzeti színeikből álló színkombinációval fedhetik el a magyar betűket, ami az önpusztító hajlam egyik legékesebb bizonyítéka, hiszen ez hosszadalmas folyamat, ezért a lebukás veszélye is jóval nagyobb.
A kór gyógyítását változatos módszerekkel lehet megkísérelni, például a fokozatosság elve alapján először csak magyar képregények lapozgatására kell őket rászorítani, aztán jöhetnek a képes úti beszámolók, végül pedig, ha már többórányi, magyar betűk társaságában töltött idő után sem látszanak a roham jelei, jöhet a Harmonia caelestis. De a gyógyíthatatlan eseteknél az is megoldás, hogy a következő hatvan-hetven évet olyan vidéken töltik, ahol egyetlen magyar felirat sem zavarja őket. Persze csakis szigorúan egészségügyi okokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok