2009. október 08., 10:342009. október 08., 10:34
A nyolcvankilences fordulat után is megtapasztalhattuk, hogy nem sokat változott Bukarest politikai közgondolkodása. Ezért inteném körültekintésre, a siker érdekében, az autonómia szójegyzéken dolgozó – politikusokból álló – munkacsoportot. Természetesen az ötlet kiváló, igaz, késett jó másfél évtizedet. Civil szervezetek képviselői csaknem húsz éve mondják/nyilatkozzák, hogy az erdélyi/székelyföldi autonómiaügyben megmagyarázni- és megértetnivalóink vannak Bukaresttel. Újabban Brüsszellel is.
Magam is osztom ezt a vélekedést. Azt szoktam mondani: amit rég megtett a tudomány, azzal ma is adós még a politika. A dolgok megmagyarázásának része lehet az autonómia szójegyzék is. De csak ha jól sikerül! Ahhoz, hogy azt helyesen, megfelelőképpen értelmezhesse a románság, főként a félremagyarázásra hajlamos politikusok, a munkának nyelvileg kifogástalannak kell lennie.
Mert ha netán nem a jó kifejezés kerül nyilvánosságra, nehéz lesz rajta változtatni (a hazai magyar nyelvművelés húsz év alatt sem tudta teljesen száműzni például a rosszul használt líceum, municípium vagy tanács ’önkormányzat’ szót, s az ilyesmi fordítva is könnyen megtörténhet). Gondoljunk most arra, milyen diplomáciai galibát okozott ez év márciusában Sólyom László köztársasági elnök Nyerges-tetői látogatása alkalmából használt – kifogástalan – önkormányzat szavunk.
Nem szaporítom a becsapós példák felsorolását, hisz nem ismerem sem a szójegyzéket, sem a munkacsoport tagjait. Lehet, fölöslegesen aggodalmaskodom, de a biztonság és siker kedvéért legyen szabad ajánlanom: a munkacsoport az elkészült autonómia szójegyzéket szíveskedjék lektoráltatni a kolozsvári Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének szakembereivel.
Azokkal, akik a Román–magyar, illetve a Magyar–román közigazgatási szótárt is készítették Péntek János nyelvész-akadémikus és Fazakas Emese egyetemi docens irányításával. Csak szótári búvárkodással – szakemberek bevonása nélkül – nem lehet jó magyar–román autonómia szójegyzéket összeállítani!
Szerző: Komoróczy György
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok