Balogh Levente

Balogh Levente

Amitől Bukarest retteg

2019. október 08., 08:012019. október 08., 08:01

2019. október 08., 08:052019. október 08., 08:05

Románia továbbra sem ad mást, csak ami a lényege: következetesen megpróbál ellenszegülni minden olyan kezdeményezésnek, amely a kisebbségi jogok ügyének nemzetköziesítésével kapcsolatos.

Ezt bizonyítja a bukaresti külügy legfrissebb állásfoglalása, amelyben azért méltatlankodnak, mert az EU bírósága elutasította a román keresetet, amelyben azt kifogásolták, hogy az Európai Bizottság érdemben készül foglalkozni a kisebbségi jogok uniós szintű szavatolását szolgáló Minority SafePack polgári kezdeményezéssel. A kezdeményezés – amely ellen az őshonos kisebbségek ügyeiben rendszerint elegáns hallgatásba burkolózó Európai Bizottság is kézzel-lábbal kapálózott, amíg az uniós bíróság úgy nem döntött, hogy igenis a brüsszeli testület hatáskörébe tartozik az ügy – lehetővé tenné az őshonos nemzeti közösségek jogainak európai uniós szintű szabályozását. Persze legalább ennyire fontos azt is, hogy a lefektetett, közös kisebbségvédelmi szabályrendszer betartását számon is lehessen kérni. Magyarán: hogy legyenek olyan mechanizmusok, amelyek révén folyamatosan, egyértelmű kritériumok alapján ellenőrizni lehet, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e a kisebbségvédelmi előírásokat, és amennyiben arra a megállapításra jutnak, hogy nem, akkor létezzenek olyan szankciók, amelyek révén kikényszeríthető a betartásuk. Ez az, amit Bukarest nagyon nem szeretne.

Bár állásfoglalásában a polgári kezdeményezés pozitívumait is hangsúlyozza, azért a bukaresti alapállás lényege mégiscsak az, hogy ellenzi az uniós alapszerződések által meghatározott hatáskörök kiterjesztését. Vagyis: körömszakadtáig ragaszkodna ahhoz, hogy a kisebbségi jogok ügye tagállami hatáskörben maradjon. Ami a modern román állam 19. század végi létrejötte óta folyamatosan létező, és rendszereken átívelő államrezon ismeretében román szempontból érthető. Ez ugyanis azon alapszik, hogy a román állam magterületén, illetve a terjeszkedés során hozzá került idegen területeken a hatóságok folyamatosan, minden eszközzel azon ügyködnek, hogy az ott élő nem román őshonos nemzeti közösségeket felszámolják, vagy asszimiláció útján, vagy azáltal, hogy a régió elhagyására kényszerítik őket. Az ok: mindaddig nem érzik biztonságban magukat, amíg az országban jelentős számú nem román elem is él, hiszen attól tartanak, hogy amíg nagy számú magyar közösség él Erdélyben és a Partiumban, addig bármikor megkérdőjelezhető a jelenlegi területi status quo. Ennek nyomán nemzetbiztonsági kérdésként tekintik a kisebbségi ügyet – pontosabban nemzetbiztonsági fenyegetésnek a magyar közösséget. Így aztán, ha a kisebbségi jogok uniós szabályozása terén minden maradna a régiben, és nem kerülne uniós hatáskörbe a kisebbségi jogok témája, akkor Románia saját hatáskörben korlátozhatja tovább a magyar nyelven történő orvosi képzést, saját hatáskörben tehet keresztbe a hivatali anyanyelvhasználati követeléseknek, valamint saját hatáskörben folytathat álcivilek felhasználásával hadjáratot a magyar nyelvű feliratok és jelképek ellen. És persze saját hatáskörben szervezhet pogromkísérletet a magyar közösség ellen az úzvölgyi osztrák–magyar katonai temető miatt obskúrus román körök által mesterségesen kirobbantott botrány kapcsán.

Untig ismerjük, hogy Bukarest szerint mindez „példaértékű” bánásmódnak számít az országban élő őshonos nem román nemzeti közösségekkel szemben, miközben a további magyar–román konfliktusok megelőzésének egyik legfőbb eszközét, az autonómia különböző formáit mereven elutasítja, felváltva sztálinista-kommunista, illetve putyinista találmánynak minősítve őket – bár a jól működő autonómiákkal rendelkező Finnország, Spanyolország vagy Olaszország illetékesei minden bizonnyal nagy csodálkozással fogadnák államberendezkedésük ilyetén román meghatározását. Éppen ez a megveszekedett ellenkezés jelzi azt, hogy Bukarestnek igenis vaj van a fején, takargatni valója van a kisebbségi jogok szavatolása terén. Hiszen ha jóhiszeműen viszonyulna a kérdéshez, nem lenne oka ellenezni azt, hogy a kisebbségi jogok betartását – amely része a jogállamiságnak, ugyanakkor annál kevésbé homályos a mibenléte, és sokkal konkrétabban meghatározható és számon kérhető – uniós szinten ellenőrizzék és kényszerítsék ki.

Ezért egyértelműen kívánatos pozitív fejlemény lenne, ha kisebbségi jogok terén létezne egy olyan, közös uniós mechanizmus, amelynek a segítségével Bukarest orrára lehetne koppintani, amikor a jelenlegi módszereivel próbálja „példás” kisebbségpolitikáját gyakorolni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Gazda Árpád

Gazda Árpád

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.