2009. július 21., 11:432009. július 21., 11:43
Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter szerint az egyetem tízezres nagyságrendben osztotta a diplomákat olyan diákoknak, akik engedély nélkül működő szakokon végeztek, ezzel pedig – legalábbis a diáklétszám alapján – a világ legnagyobb felsőoktatási intézményévé avanzsált. Ha liberális szemmel nézzük a történetet, arra a következtetésre juthatunk, hogy nincsen ebben semmi rossz.
Ha a Spiru Haret Egyetemre ennyien jelentkeznek, akkor minden bizonnyal ez az intézmény valami olyat kínál, amit a többi nem tud. Ha így lenne, az egyetem méltán viselhetné a román oktatás legnagyobb reformerének a nevét. A Spiru Haret azonban a jelek szerint másban reformálta meg a hazai felsőoktatást. Abban, hogy elválasztotta a tudást a diplomától; nem a tudást, hanem csak a tudást igazoló bizonylatot kínálta a diákjainak.
Ez pedig olyan, mint a banki bizonylat, mely mögött nincsen megtakarítás. És amiként a fedezet nélküli csekkek, úgy a tudást nem szavatoló diplomák is megboszszulják magukat. Az állam tehát jól teszi, ha nem nézi tétlenül a diplomaüzletet. A köz érdekében kell fellépnie a diplomagyárak ellen. Az államvizsga pedig – amint a neve is jelzi – éppen annak a próbája, hogy a tudás, melyet egy-egy intézmény ad a diákjainak, megüti-e az állami mércét?
A rendteremtési kísérlet tehát egyike azon kevés lépésnek, amelyet Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter a jó irányba tett. Pártja pedig óriási öngólt rúgott magának, amikor jelezte, nem nézi jó szemmel a miniszter ténykedését.
Azzal ugyanis, hogy Andronescu politikai felhatalmazását kezdte firtatni, azt az üzenetet küldte magáról, hogy a mocsár fenntartásában érdekelt, pártérdekeit a közérdek fölé helyezi. Nem állja meg a helyét az a szociáldemokrata érv sem, hogy meg kell kímélni az egyetem diákjait az államvizsga megismétlésétől. Az ismétlés ugyanis nem jelenthet kockázatot azok számára, akik tudással szereztek diplomát a Spiru Hareten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok