2009. október 18., 22:252009. október 18., 22:25
Ehelyett a három alakulat vezetõi jól megkavarták a politikai állóvizet, holott tudhatták volna, hogy közülük egyik sem képes sikeresebben halászni a zavarosban a jelenlegi elnöknél. Márpedig az újrázni készülő Băsescu nem is álmodhatott számára kedvezőbb helyzetről a mostaninál, amikor a választások előtt egy hónappal ő mozgathatja a szálakat, és szája íze szerint alakíthatja a belpolitikai fejleményeket. És megteheti, hiszen például a kormányfő kijelölésekor az alkotmány gyakorlatilag teljhatalmat biztosít számára olyan esetben, amikor egyik párt sem rendelkezik fele plusz egyszázalékos parlamenti többséggel. Fatális tévedését ma már belátja a Klaus Johannis jelölésének elutasításakor még alkotmánytiprást kiáltó ellenzék is, nem véletlen, hogy kezdeti felbuzdulásuk után már sem a PSD, sem a PNL, sem az RMDSZ jogász-politikusai nem fenyegetőznek azzal, hogy az alkotmánybíróságon követelnek elégtételt. A kegyelemdöfést azonban Băsescu akkor adta meg az ellenzék – és az általuk támogatott Johannis-kabinet – számára, amikor a hét végén „megidézte a mumust”: kormányfőjelöltjei kétszeri leszavazása esetén feloszlatja a parlamentet (mindezt újraválasztása esetén persze). Az államfő tisztában van azzal, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok jelentős része úgy fél az előrehozott választásoktól, mint ördög a tömjénfüsttől, a tavalyi megmérettetésen alkalmazott kevert választási rendszer miatt ugyanis nagyon sok honatya a visszaosztás lutrija folytán jutott mandátumhoz. Ők bizonyosan nem támogatják az új választást, így a Croitoru-kabinet – egyáltalán nem borítékolható – bukása esetén egy újabb kormányállítási kísérlet már nagy sikerrel kecsegtet. De megtörténhet az is, hogy a törvényhozóknak már nem akaródzik ellátogatni a parlamentbe egy második próbálkozás erejéig, így az államfőválasztásokig minden marad a régiben. Utána aztán a győztes amúgy is mindent visz.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.