2009. október 18., 22:252009. október 18., 22:25
Ehelyett a három alakulat vezetõi jól megkavarták a politikai állóvizet, holott tudhatták volna, hogy közülük egyik sem képes sikeresebben halászni a zavarosban a jelenlegi elnöknél. Márpedig az újrázni készülő Băsescu nem is álmodhatott számára kedvezőbb helyzetről a mostaninál, amikor a választások előtt egy hónappal ő mozgathatja a szálakat, és szája íze szerint alakíthatja a belpolitikai fejleményeket. És megteheti, hiszen például a kormányfő kijelölésekor az alkotmány gyakorlatilag teljhatalmat biztosít számára olyan esetben, amikor egyik párt sem rendelkezik fele plusz egyszázalékos parlamenti többséggel. Fatális tévedését ma már belátja a Klaus Johannis jelölésének elutasításakor még alkotmánytiprást kiáltó ellenzék is, nem véletlen, hogy kezdeti felbuzdulásuk után már sem a PSD, sem a PNL, sem az RMDSZ jogász-politikusai nem fenyegetőznek azzal, hogy az alkotmánybíróságon követelnek elégtételt. A kegyelemdöfést azonban Băsescu akkor adta meg az ellenzék – és az általuk támogatott Johannis-kabinet – számára, amikor a hét végén „megidézte a mumust”: kormányfőjelöltjei kétszeri leszavazása esetén feloszlatja a parlamentet (mindezt újraválasztása esetén persze). Az államfő tisztában van azzal, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok jelentős része úgy fél az előrehozott választásoktól, mint ördög a tömjénfüsttől, a tavalyi megmérettetésen alkalmazott kevert választási rendszer miatt ugyanis nagyon sok honatya a visszaosztás lutrija folytán jutott mandátumhoz. Ők bizonyosan nem támogatják az új választást, így a Croitoru-kabinet – egyáltalán nem borítékolható – bukása esetén egy újabb kormányállítási kísérlet már nagy sikerrel kecsegtet. De megtörténhet az is, hogy a törvényhozóknak már nem akaródzik ellátogatni a parlamentbe egy második próbálkozás erejéig, így az államfőválasztásokig minden marad a régiben. Utána aztán a győztes amúgy is mindent visz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok