2009. július 09., 10:012009. július 09., 10:01
Amikor azt hinnénk, innen már nincs tovább, elértük a megaláztatás legalsó bugyrait is, a rögvalóság rácáfol. A magyargyűlölet, a kisebbségekkel való packázás terén több mint egy évtizedig az egész Kárpát-medencében Gheorghe Funar kolozsvári uralkodása számított „etalonnak”, nála jobban senki sem értett jobban a szélsőséges nacionalizmus tudományának műveléséhez.
Amikor leszögezte: annyi magyar utcanév lesz Kolozsváron, ahány román Magyarországon, a magyar közösség, a politikai és civil szervezetek kezdeti tiltakozását lassan-lassan felváltotta az utcanevek etnikai tisztogatásába történő beletörődés. Afölött azonban már árulás lenne szemet hunyni, ahogyan a kolozsvári képviselő-testület átkeresztelte a Dsida Jenő nevét viselő utcát.
Ha nem véresen komoly ügyről volna szó, jót szórakozhatnánk azon, hogy a többséggel bíró román tanácsosok szerint a Házsongárdi temetőben nyugvó (történetesen szívbetegségben elhunyt) költő neve hasonlít az AIDS román megnevezéséhez. A minden bizonnyal megrendelésre született lakossági beadványt megszavazó városatyák még annyi tisztelettel sem viseltettek a magyar kultúra iránt, hogy megkérdezzék RMDSZ-es kollégáiktól: ugyan mit alkotott ez a „betegnevű” költő?
A legszomorúbb az egészben, hogy az RMDSZ tanácsosai nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget, és „kommunikációs zavarral” magyarázzák a történteket, sőt továbbra is együttműködnek a testületben azzal a Sorin Apostu polgármesterrel és demokrata-liberális pártjával, aki és amely foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy Kolozsvár műemlékein ne szerepeljenek magyar nyelvű tájékoztató feliratok.
Holott a kincses város magyarsága nem effajta szégyenteljes megalkuvással, a gúnyűzés zokszó nélküli tűrésével, hanem érdekei képviseletével bízta meg képviselőit, amikor rájuk szavazott. Ezek után milyen hitele van Markó Béla szavának, miszerint az RMDSZ azon fáradozik, hogy regionális szinten hivatalossá tegye a magyar nyelvet? Végezetül annyit ajánlanánk a kolozsvári városatyák figyelmébe, hogy a Dsidáét „kiváltó” Picasso teljes neve 15 keresztnévből áll. Nem fér fel az utcanévtáblára.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.