2009. szeptember 29., 10:012009. szeptember 29., 10:01
De ma reggel, mikor meghallottam, hogy a britek alsógatyát kezdtek gyártani balkezeseknek, rájöttem, hogy ennek fele sem tréfa. S mivel én is ilyen sete-suta földön kívüli vagyok, keresgélni kezdtem, mit vásárolhatnék magamnak, ami egyszerűbbé tenné az életem. Ijedezve olvastam, hogy nekem milyen nehéz volt balkezesként beilleszkednem a csúnya elnyomó jobbkezesek közé.
A kézimunka-tanárnőm ollóhasználat közben megmondta, ügyetlen vagyok, ne is foglalkozzam ilyesmivel, de én azt hittem, azért van, mert a kézimunkával együtt az abroszt is kettévágtam. Pedig aljas módon, hátsó szándékkal el akart nyomni, biztos.
Nem mondom, nekem is akadtak problémáim a balkezességgel. Szerencsésen megúsztam az első osztályos átszoktatást, a tanítóm megelégedett azzal, ha a táblára jobb kézzel írok. A töltőtollat soha nem tudtam használni, s az olcsó golyóstollaktól is mindig kék csík húzódott a két ujjamon, amivel ügyesen elkentem a pacákat.
A legtöbb gondom azonban a vízmelegítő kannákkal akadt, melyek csücske (ami elősegíti, hogy a víz egy sugárban folyjon) sehogy sem volt kezem ügyében, de viszonylag kevés idő alatt megtanultam belőlük hátrafelé tölteni a vizet, ami akrobatamutatványnak is beillik.
De most végre megváltozhat az életem, ráakadtam pár üzletre, melyek balkezes termékeket árulnak. Kannát persze nem árulnak, helyette balkezes konzervnyitót, ollót és vonalzót is, melynek visszafelé van a számozása.
Ezek tényleg hasznosak, de a háromszögtestű nagy nyomást is bíró filctollal ki akar verekedni, nem tudom. Az rendben van, hogy másképp formáljuk a betűket, meg taszigáljuk, nem pedig húzzuk a tollat, de vésni mi sem szoktunk vele. Amikor azonban megláttam a balkezes billentyűzetet, rájöttem, hogy arra születni kell.
Kis gondolkodás után arra is rájöttem, tulajdonképpen semmi hátrányom nem származott balkezességemből, sőt valamilyen nyomtatvány kitöltésekor a kínos csend helyett mindig a balkezességre fordul a téma, nemegyszer azért, mert sorstársamra akadok. Úgyhogy ezután is vígan keverem a puliszkát, s töröm a pityókát is… bal kézzel.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.