2011. szeptember 14., 09:082011. szeptember 14., 09:08
Kapásból elutasítottam, azonban addig inszisztáltak, míg meg nem mondtam, hogy ha van EU-s gyártmányú piros Marlborójuk, abból vennék. Persze volt, legalábbis ezt állították, én meg jóhiszeműen elővettem a százas bankjegyet, ugyanis apróm nem volt. Üzletfelem erre egy pillanat törtrésze alatt odaintett egy suhancot, aki elvette tőle a pénzt, és eltekert a biciklijén. Amikor látta, hogy kezd nekem nem tetszeni a dolog, nyugtatott, hogy csak váltani ment, és különben is, ő kell hozza a cigarettát. Aztán próbált eloldalogni. Én viszont nem tágítottam, mentem utána, követelve a pénzem, mivel addigra nagy nehezen leesett, hogy át akarnak verni. Erre elkezdett kiabálni, hogy hagyjam békén, ő sose látott, és ne zaklassam.
Addig-addig, hogy besomfordált egy olyan lépcsőházba, melybe nem tartottam ajánlatosnak a belépést, így sarkon fordultam, és felidéztem magamban, hogy már ezerszer megfogadtam, hogy gyanús népséggel nem üzletelek. Épp azon gondolkodtam, hogy elmegyek a zsaruságra (bár nem igazán hittem benne, hogy bármi értelme volna, hisz nem ahhoz vagyok szokva, hogy ugranak, ha panasszal fordulok hozzájuk), amikor szembe jött egy rendőr. Én pedig leszólítottam, és elmondtam neki, mi történt. És csodák csodája, nem azzal jött, hogy menjek be vele az őrsre, és írjak feljelentést, hanem visszajött velem a helyszínre, odaintette magához azt a nőt, akire rámutattam, hogy tanúja volt a dolognak, és ráparancsolt, hogy hozza vissza a pénzt. Az pedig eltűnt a lépcsőházban, majd két perc múlva visszatért a pénzzel. A rendőr pedig megtartotta neki az osztályfőnöki órát, hogy: Brigi, megmondtam, hogy csinálhattok itt egy kis pénzt, de többet lopásban ne vegyél részt! Annyira letaglózott a meglepetés, hogy ott helyben meg sem fogalmazódott bennem a kérdés, hogy ha egyszer tanúja volt egy rablásnak, és tudja pontosan hol az elkövető, akkor miért nem kapja el, és vonja felelősségre? Annál hamarabb eszembe jutott viszont vagy két hete, amikor a lenti piacról hazaérve nem találtam a pénztárcámat, amit minden valószínűség szerint elloptak személyistől, bankkártyástól. Talán épp az a hölgyemény, akit korábban a rend őre futni hagyott…
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.