Ugyanakkor a katonai szövetség várhatóan tovább erősíti védelmi és elrettentő képességeit a keleti szárnyon, a svéd csatlakozással szembeni török aggályok eloszlatásával pedig még erősebbé és ütőképesebbé válik.
Mindez az Ukrajna elleni orosz agresszió eredménye, mint ahogy a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával is Moszkvának üzentek: szimbolikus helyszínen, a kalinyingrádi – korábbi, „európaibb” nevén Königsberg – orosz exklávé közvetlen szomszédságában, egy volt szovjet tagállamban, vagyis egy egykor orosz birodalmi fennhatóság alá tartozó országban tartották.
A helyszín egyértelmű jelzés Moszkvának: egyrészt arról, hogy nem tartanak tőle, és közelről figyelik minden lépését, másrészt arról, hogy amint a Szovjetunió felbomlása után Litvánia másik két balti országgal együtt a nyugati integrációt választotta, úgy szuverén országként ehhez Ukrajnának is joga van.
Más kérdés persze, hogy Moszkva ezt egészen másképp látja – ennek tudható be az Ukrajna elleni háború is.
Amely miatt az ukrán NATO-csatlakozás a hangzatos szólamok és ígéretek ellenére továbbra is a jövő ködébe vész.
Azt ugyanis a támogató nyilatkozatok és a kék-sárgába öltöztetett Facebook-oldalak ellenére hál’Istennek egyetlen tagállami vezető sem merné megkockáztatni, hogy az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnát a katonai szövetség tagjává fogadva belesodorják az összes többi tagállamot is a konfliktusba, amely ezáltal világméretű kataklizmává terebélyesedne.
A tagságig vezető út tehát még hosszú, és előbb tartós béke, illetve az emberi – köztük a kisebbségi – jogok és a demokratikus alapelvek tiszteletben tartása, valamint a korrupció felszámolása szükséges hozzá ukrán részről.
Ugyanakkor a fegyverszállítás és a kiképzés biztosítása az ukrán hadsereg egységei számára továbbra is napirenden van, ami a NATO-t közvetve mégiscsak belevonja a konfliktusba. Nem utolsó sorban pedig jókora költségeket generál, bár ha mindez azzal jár, hogy az ukrajnai háború felrázza a történelem végéről szóló sületlenségek által elszédített nyugati elitet, és végre hozzáfognak a saját haderejük fejlesztéséhez is, akkor – talán – megéri.
A NATO-tagság nélküli biztonsági garanciák ügye közben nehezen átvágható gordiuszi csomó, hiszen kérdéses, hogyan kísérelheti meg egy NATO-tagállam anélkül szavatolni egy nem NATO-tag ország területének sérthetetlenségét, hogy katonai konfliktus esetén ne kelljen aktiválni a NATO alapszerződésének 5. cikkelyét, amely kimondja, hogy egy tagállam területe elleni támadást az összes többi tagállam a saját maga elleni támadásnak tekint.
Egyelőre úgy tűnik, mindez a már említett további fegyverszállításokban merül ki, de az még mindig kérdéses, mi lesz, ha az elhúzódó háború miatt Ukrajna nem csak az anyagi erőforrásokból fogy ki teljesen, hanem az emberanyagból is.
Külön kínos ügy a kazettás bombák szállítása amerikai részről, hiszen számos nyugati ország kiállt ezek betiltása mellett, de a jelek szerint szükség törvényt bont. Az ok vélhetően nem az, hogy minden áron provokálni akarnák Oroszországot, hanem az, hogy fogytán a „humánusabb” lőszer.
A vilniusi csúcs másik fontos hozadéka, hogy a jelek szerint Recep Tayyip Erdogan török államfőt végül sikerült meggyőzni arról, hogy támogassa a svéd NATO-csatlakozást.
Hogy cserében mit kap, az persze nagyrészt a vilniusi tárgyalószobák titka marad, de miután Washington vehemensen cáfolta, hogy a török jóváhagyásért cserében végül hozzájárulnak ahhoz, hogy Ankara F-16-os vadászgépeket vásárolhasson, nagy a valószínűsége, hogy csakugyan ez volt a török beleegyezés egyik ára.
A másik pedig az EU-val fennálló gazdasági kapcsolatok könnyítése, bizonyos korlátozások feloldása, a vízumkényszer eltörlése – ez még belefér, az EU-csatlakozás viszont vélhetően továbbra is csupán vágyálom marad. Elvégre egy több mint 82 milliós, muzulmán többségű ország úgy hiányzik most az EU-nak, mint halnak az elektromos bicikli.
A deal ugyanakkor minden érintett félnek jó: Svédország a megbolygatott geopolitikai helyzetben erős katonai védernyőt kap, a NATO újabb, jelentős katonai erőt jelentő taggal lesz gazdagabb, az EU számíthat arra, hogy a szorosabbra fűződő kapcsolatok nyomán Törökország megpróbálja hatékonyan visszatartani az illegális migránsokat, Erdogan pedig amellett, hogy az elmúlt években igencsak legatyásodott török gazdaságot feléleszthetik a mostani alku nyomán érkező nyugati befektetők, azt is büszkén lobogtathatja otthon, hogy lám-lám, Törökország befolyása jelentős, és megkerülhetetlen tényezőnek számít a világ legerősebb katonai szövetségében.
John Mearsheimer amerikai politológus, a realista iskola egyik vezető alakja egy közelmúltbeli cikkében arról írt: az ukrajnai konfliktus mindhárom résztvevő – Oroszország, Ukrajna és a Nyugat – számára is egzisztenciális jelentőségű. És bár volt olyan elemző, aki a Nyugat esetében ezt jogosan megkérdőjelezte, a NATO mostani döntései a védelmi és elrettentő képességek növeléséről a keleti szárnyon, illetve egy stratégia elfogadásáról orosz támadás esetére azt jelzik: ha továbbra is inkább presztízs- és gazdasági kérdésnek tekintik, mint egzisztenciálisnak – az ugyanis egyértelmű, hogy Washingtontól Londonon át Párizsig és Berlinig mindenki a saját pecsenyéjét próbálja sütögetni, és a remélt jövőbeni ukrajnai üzletekért is pedálozik –, a Nyugat országai egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az ukrajnai konfliktusnak. És mivel a befolyásosabb országok a saját pecsenyéjüket sütögetik, ezért is nem várható, hogy a következő hónapokban béketárgyalásokat szorgalmazzanak. Arra számítanak ugyanis, hogy ha kellő hangerővel – és ha nem is kellő mennyiségű, de viszonylag jelentős számú – fegyverrel támogatják Ukrajnát, és az végül valamilyen szinten sikeresen kerül ki a háborúból, akkor a kijevi vezetés majd zsíros újjáépítési, esetleg privatizációs szerződésekkel hálálja meg erőfeszítéseiket.
Ugyanakkor ha mindehhez még hozzávesszük, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió további következménye, hogy az annak nyomán Kína erősödésétől tartó, a csendes-óceáni térségben fekvő Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland és a NATO közötti kapocs szorosabbra fűzése is fölmerült, akkor még inkább kijelenthető, hogy Moszkva a NATO „finlandizálása” helyett azt érte el, hogy a katonai szövetség még nagyobb kiterjedésű és még combosabb lesz.
Ez ugyanakkor blokkosodáshoz, egymással szemben álló politikai-katonai-gazdasági tömbök kialakulásához vezethet, ami nem jó, és potenciális konfliktusokat eredményezhet, de a jelek szerint csak igazi, nagy formátumú, a globális trendekkel nem csupán sodródni akaró, hanem azokat alakítani próbáló államférfiak felbukkanásával lenne elkerülhető. Ilyenekből pedig egyelőre hiány mutatkozik.
Minden esetre kijelenthető: ha még sokáig el is húzódik az Ukrajna elleni felőrlő háború, és a megszállt ukrán területek egészének felszabadítása nem is tűnik valószínűnek, Oroszország az Ukrajna elleni agresszióval egy dolgot elért: azt, hogy a Nyugat valóban az egyik legfőbb veszélyforrásnak tekinti a saját biztonságára nézve.
Ennek folyományaként pedig ha lassan is, de újrafegyverkezik, és ha a vállalásokat sikerült teljesíteni, akkor igencsak időszerűtlenné teszi azokat az orosz vágyálmokat, hogy legalább a lengyel határig – ha nem Sopronig vagy akár Berlinig – helyreállítsák az orosz birodalmi befolyási övezetet Európában.
Most már csak az EU stratégiai önállósága érdekében kellene hatékony, és az összes érintett nemzet érdekeit figyelembe vevő lépéseket tenni.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Az rendben van, hogy belevizelnek a medencébe, de az Isten szerelmére, legalább ne a rajtkőről tegyék! – ezt a klasszikus poént idézi, ahogy a PNL visszavonta a saját törvénytervezetét.
Oroszországban súlyos belső problémák vannak, jelentős az instabilitásra való hajlam, a társadalom nagy része azonban jelenleg nem akar a Putyin-rendszer ellen fordulni – egyelőre ennyi szűrhető le a Wagner-lázadásból.
Hiába a korábbi hangzatos szólamok: a héten ismét csak bebizonyosodott, hogy Romániában a stabilitásnál és az adott szónál sokkal fontosabbak a pártok politikai és főleg anyagi érdekei.
Mostanra már szokásos ügymenetté vált, hogy Románia minden kínálkozó alkalmat elmulaszt a schengeni csatlakozásra.
Folyamatos „ionapotchivanokozás” (értsd: magyarellenes hergelés) zajlik a román politikai és médiatérben. „V. Orban (terület)darabokat akar a szomszédos országokból” – hirdeti a bukaresti hírtévé.
Még ha nem is szándékolt, nehéz nem szimbolikus jelentőséget tulajdonítani annak, hogy Klaus Iohannis éppen a trianoni diktátum évfordulóján vehet át egy német kitüntetést a többek között a kisebbségek érdekében kifejtett „áldásos” tevékenységéért.
Nincs az a válsághelyzet, amelyet a romániai politikum ne tudna még tovább fokozni.
Ez már akkora túlzás és vétség a tudatosan és érdekszerűen szubjektív, helyenként minősíthetetlen hangvételű fröcskölődők részéről, mintha maga Böjte Csaba a sajtó teljes nyilvánossága előtt – szintén minősíthetetlen stílusban – tagadná a vádakat.
Ki és milyen jogon mondott le az állami egyetem igényléséről, és hogyan indokolja ezt a képtelen behódolást?
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították ...
Az rendben van, hogy belevizelnek a medencébe, de az Isten szerelmére, legalább ne a rajtkőről tegyék! – ezt a klasszikus ...
Oroszországban súlyos belső problémák vannak, jelentős az instabilitásra való hajlam, a társadalom ...
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
cX_G | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_P | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_S | brat.ro/sati | munkamenet | Harmadik fél |
evid_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_v_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_set_{customer_id} | brat.ro/sati | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.