Sokan fenntartásokkal kezelik a videójátékokat, időpocsékolásnak tartják, nem tudnak ezekhez észszerűen viszonyulni, így nem ismerik fel a pozitív hozadékát sem. Ez teljesen érthető, mert megfelelő ismeretek nélkül a játékok függőséget okozhatnak, akárcsak a sorozatok, filmek” – fejtette ki a mesteris hallgató.

Ezenkívül számos olyan vetülete van a Civilization nevű videójátéknak is, amely az oktatásban hasznosítható. Ebben a stratégiai videójáték-sorozatban a világ legjelentősebb civilizációinak történelme írható újra i. e. 4000-től. Nem tanít ténytörténelmet, dátumokat, neveket, hanem folyamatokra, ok-okozati viszonyokra világít rá, amelyek működnek a való életben is.

„A diákok például megtanulhatják ebben a játékban, hogy mi történik, ha egy civilizáció a tenger mentén jön létre. Minden valószínűséggel tengeri nagyhatalom lesz, kereskedéssel fog foglalkozni. Ellenben ha egy civilizáció a sivatagban jön létre, ahol szegény a termőföld, nincsenek oázisok, és altalajkincs sincs, amiből profitálhatna, akkor valószínű, hogy élni fog egy ideig, esetleg nem szűnik meg, de semmiképp nem lesz belőle világhatalom. A Civilization széria elsősorban stratégiai gondolkodást fejleszt, nem tényeket közöl” – magyarázta a mesteris hallgató.

Vannak olyan játékok is, amelyek egy háború utáni alternatív jövőt vázolnak fel, mint például az a sorozat, ami egy olyan második világháború utáni világot épít fel, amelyben a Harmadik Birodalom és Hitler kerül ki győztesként. A videójátékokból szerzett információk sokkal jobban rögzülnek, mint a füzetbe leírt, száraz adatok – jegyezte meg.

A videójátékok használatának az oktatásban még nincs jól körvonalazódott módszertana, a legtöbb esetben csupán kísérleti jelleggel alkalmazhatóak” – mondta Téglás Hunor.

Arról is beszélt, hogy hitelességüket tekintve a videójátékok a legtöbb esetben nem illeszkednek a történelemkönyvek szemléletéhez, mivel elsődleges céljuk nem a történelemírás, hanem kereskedelmi szempontok állnak a hátterükben. Vannak olyan nagy gyártók, akik fontosnak tartják, hogy hűen kövessék a történelmi eseményeket, hitelesen ábrázolják a különböző korokat, mint például a Assassin’s Creedet gyártó Ubisoft, de számos olyan cég is létezik, amely nem engedheti meg magának, hogy a történelmileg kényes témákat hitelesen jelenítse meg a játékban. Amerikában jelentős számú az afroamerikai közösség, ezért nem biztos, hogy egy olyan játék kelendő lenne a piacon, ami valósághűen jeleníti meg a rabszolga-kereskedelem problémáját, és a színes bőrű lakosságot rabszolgaként ábrázolná – részletezte a mesteris hallgató.

Sok olyan kollégám van, akik a videójátékoknak köszönhetően választották a történészi pályát, gyerekként a játékokban látott világról többet akartak tudni, így könyveket olvastak, információk után kutattak egy-egy korra vonatkozóan” – állapította meg a történelem szakos diák.