Varjúvadászatot tartottak Szatmárnémetiben, a vasútállomás melletti Kossuth-kertben, a város legnagyobb parkjában.
2018. január 20., 17:162018. január 20., 17:16
Kereskényi Gábor, a partiumi város polgármestere szombaton az MTI-nek elmondta: több évtizede próbálkoznak azzal, hogy a város parkjaiból kiűzzék a varjakat. A madarak ürüléke ugyanis alkalmatlanná teszi a közterület a rendeltetésszerű használatra. Volt, hogy tűzoltók bevonásával vízsugárral verték le a fák koronájába rakott varjúfészkeket, később zajjal próbálták elzavarni a madarakat, de egyik módszer sem volt eredményes.
A polgármesteri hivatal most a Szatmár megyei Vadászok és Sporthorgászok Egyesülete sgeítségét kérte.
Az, hogy mennyire volt eredményes a varjúvadászat, csak a többszöri megismétlés után derül ki. Mivel február elsejétől tilos varjakra lőni Romániában, ezért arra készülnek, hogy a varjúvadászatot januárban még többször megismétlik, majd augusztustól, amikor ismét megengedett a varjak vadászata, újrakezdik.
Korábban az állatvédő szervezetek erős ellenállásába ütközött a varjúvadászatra tett javaslat, mostanra azonban „az az értelmezés” nyert a városban: fontosabb, hogy a közterületek a babakocsit toló szülőket, a játszótereket használó gyermekeket szolgálják. A polgármester elmondta: a kisebb parkokban veszélyes lenne vadászni, ezekben olyan mértékben megnyírják a fákat, hogy ne legyenek alkalmasak a varjak fészkelésére.
Szabó D. Zoltán biológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója az MTI-nek elmondta: ebben az időszakban olyan vetési varjak tartózkodnak az erdélyi városokban, amelyek elsősorban Oroszországból vándoroltak délre, melegebb éghajlatra.
„Számukra a mi városaink jelentik azt, amit a mi gólyáink, fecskéink számára Afrika” – fogalmazott a biológus. Hozzátette: a vetési varjú elsősorban azért élvez bizonyos fokú védettséget Romániában, mert fészkében olyan védett madarak is költenek, amelyek nem raknak fészket. A biológus szerint a szatmárnémetihez hasonló vadászakciók aligha mentesíthetik a városokat a varjaktól, amelyek azokat a helyeket keresik, ahol kevésbé vannak kitéve a hidegnek, és könnyen élelemhez jutnak.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!