Fotó: Jakab Mónika
Utak építéséhez hasznosíthatók újra a használt arcmaszkok egy ausztrál kutatás szerint, így csökkentve a koronavírus-járvány által termelt többlethulladékot.
2021. február 03., 16:132021. február 03., 16:13
2021. február 03., 16:172021. február 03., 16:17
A melbourne-i RMIT Egyetem kutatói által kitalált kétsávos út egy kilométerének elkészítéséhez mintegy három millió arcmaszkot lehet felhasználni, mely 93 tonnányival csökkentené a szeméttelepre kerülő hulladék mennyiségét – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. Az utak és járdák alaprétegeként szolgáló új anyag bezúzott egyszerhasználatos maszkok és feldolgozott építési törmelék keverékéből áll.
A Science of the Total Environment című tudományos lapban megjelent tanulmány az első kutatás, mely az eldobható orvosi maszkok lehetséges építőipari felhasználását vizsgálja. A PPE-maszkok használata drámaian megnövekedett a koronavírus-járvány miatt, világszerte mintegy 6,8 milliárd darabot használnak naponta.
Mohammad Saberian, a tanulmány vezető szerzője szerint multidiszciplináris és együttműködésen alapuló megközelítésekre van szükség a Covid-19 környezeti hatásainak mérsékléséhez, különösen a használt PPE-maszkok felszámolásához. „A kutatás eredeti célja az egyszerhasználatos maszkok útépítésben való alkalmazhatóságának vizsgálata volt, de aztán nagy örömünkre kiderült, hogy nem egyszerűen használható, de valódi építészeti haszna is van” – mondta Saberian.
Az utak négy rétegből állnak: védőréteg, alapréteg, kötőréteg és kopóréteg (aszfalt). Mindegyik rétegnek egyszerre kell erősnek és rugalmasnak is lennie, hogy ellenálljanak a nehéz járművek nyomásának és ne repedjenek meg. A feldolgozott építési törmelék potenciálisan az első három alaprétegben használható. A legoptimálisabb arány egy százaléknyi arcmaszk és 99 százaléknyi törmelék – állapították meg a szakértők.
Más kutatások a használt maszkok fertőtlenítésének és sterilizálásának lehetőségét vizsgálták.
A kínai hatóságok még nem adták ki – egyetlen hegymászónak sem – a mászóengedélyt és a tibeti vízumot, ezért csúszik Varga Csaba 2024-es Shishapangma expedíciója – adta hírül Facebook-oldalán a Hazajáró.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) szervezőcsapata már javában készül a diáknapozókkal együtt a 29. KMDSZ Diáknapokra, közben az egyetemisták kiemelt figyelmet fordítanak a környezettudatosságra.
Új témákkal és technológiai megoldásokkal jelentkezik április 14-től, vasárnap délutántól a tudományos-ismeretterjesztő sorozat a Dunán. Az adások a mesterséges intelligencia segítségével a tudományos élet aktualitásairól is beszámolnak.
Ünnepi hangulatú év elé néz az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete, hiszen két nagy rendezvénye, a Legszebb Erdélyi Magyar Dal és a Könyvturi is tizedik kiadásához érkezik.
Hét nemzeti érték kapott idén hungarikum minősítést, közöttük a székelykapu. A veszprémi díjátadó gálaműsor április 14-én, vasárnap este látható az M5 kulturális csatornán.
Erdélyi turné keretében lépnek színpadra a napokban a Budapesti Operettszínház művészei. Oszvald Marika, Peller Károly és Faragó András előadásában az operettirodalom legnépszerűbb szerzői, köztük Kálmán Imre, Lehár Ferenc örökzöldjei csendülnek fel.
Különleges élményben lesz részük azoknak a kolozsvári mozinézőknek, akik szombatra jegyet váltanak a Lassie - Állati mentőakció (Lassie – A New Adventure) című filmre.
Bemutatta kedden a brit uralkodónak az őt ábrázoló új fontbankókat a Bank of England kormányzója.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
szóljon hozzá!