Ünnepek utáni depresszió: miért van és mit tehetünk ellene?

Fotó: Barabás Ákos

A munkaszüneti napokkal, hosszú lazítással járó ünnepek lejártak, és az alkalmazottak nagy része hétfőn újra munkába állt. A visszatérés nem kimondottan kellemes, ezért nem meglepő, hogy a „téli vakáció” utáni első munkanapot az év egyik leglehangolóbb napjaként tartják számon.

2021. január 04., 17:282021. január 04., 17:28

„Tanulmányok szerint a teljes népesség közel 60%-a találja szemben magát bizonyos szintű nehézséggel, amikor megtörténik az ünnepnapokról a munkanapokra való visszaállás.

Legtöbb esetben ún. posztvakációs szindrómáról vagy posztvakációs depresszióról beszélhetünk, ami a depressziónak egy enyhébb változata”

– fogalmazott Gáspár György pszichológus a Digi24 hírportálnak. „Ennek legfőbb oka, hogy az életünk ebben a periódusban valamelyest megváltozik. December közepétől kezdődően már egy különleges, ünnepi hangulatba kerülünk, megváltozik a napi rutinunk, olyan tevékenységekbe kezdünk, melyek kellemesebbek, ettől pedig az elménknek is nagyobb a szabadságérzete. Január elején azonban vissza kell térnünk ahhoz a normalitáshoz, melyet nem minden esetben élünk meg szívesen.

Sok ember sajnos nem érzi jól magát a munkahelyén, ezért a szeretteik körében töltött vakáció, amelyet kevesebb szabály jellemez, és a hétköznapi rutin közti váltást negatív érzések kísérhetik”

– tette hozzá. A pszichológus arra is kitért, melyek lehetnek a posztvakációs depresszió tünetei: megtörténhet, hogy nem alszunk annyira jól, vagy sokkal alacsonyabb az energiaszintünk, de akár szorongásos tüneteket is tapasztalhatunk. A pszichológust arról is kérdezték, mit tehetünk a megelőzés érdekében.

„Nagyon fontos, hogy figyeljünk arra, hogyan lépünk vissza a hétköznapi életünkbe.

Próbáljuk megadni magunknak a szükséges időt ahhoz, hogy visszatérjünk a régi rutinhoz. Az emberek többségének 2-3 hétbe telik, amíg visszazökkennek a megszokott kerékvágásba.

Ugyanakkor figyeljünk a táplálkozásunkra is. Az ünnepi időszakban legtöbbször nem a legegészségesebb ételeket választjuk és az alkoholfogyasztásunk is megemelkedik, ezek pedig összefüggésbe hozhatók a depresszióval” – fejtette ki Gáspár György.

Ha jobban odafigyelünk az étkezésre, több folyadékot fogyasztunk, kialakítunk egy megfelelő alvásrutint, ugyanakkor a mozgást igénylő tevékenységeket sem hanyagoljuk el, már sokat tettünk a posztvakációs szindróma elkerülése érdekében.

Mindemellett emlékeztessük magunkat, hogy ez a visszarázódás rendszerint legföljebb 2-3 hetet tart – amíg az agy visszaszokik –, és az is segít, ha megbízható emberekkel osztjuk meg, amit éppen megélünk: fejezzük ki ezzel kapcsolatos érzéseinket és gondolatainkat” – hangsúlyozta a pszichológus.

Oláh Eszter