A mesterséges intelligenciát felhasználva távolította el a zajokat a képről a kolozsvári fotós
Fotó: Angyalosi Beáta
A sajtóban vagy a közösségi média különböző felületein egyre nagyobb teret kapnak a mesterséges intelligenciával generált képek, ami új kihívások elé állítja a fotóművészetet is. A jelenség kapcsán Mira Marincaș fotóművész és Angyalosi Beáta fotós a Krónikának arról beszélt, művészetnek tekinthetőek-e az AI-val létrehozott alkotások, illetve miként befolyásolja a mesterséges intelligencia használata az alkotói folyamatot.
2025. április 06., 10:202025. április 06., 10:20
Ma már szinte mindennapos, hogy belefutunk egy-egy mesterséges intelligencia (AI) által generált képbe. A különböző stílusban elkészített, néha részletgazdag, máskor a realitásnak nem megfelelő elemekkel létrehozott alkotások kapcsán felmerül a kérdés, hogy műfajilag hogyan határozhatóak meg, illetve hatásukra újraértelmeződik-e fotóművészet.
A téma kapcsán Mira Marincaș fotóművész, a Sapientia EMTE fotó-film-média szakának oktatója megkeresésünkre elmondta, különbséget kell tenni a mesterséges intelligenciával szerkesztett és generált képek között. Mint fogalmazott,
Állatfotók retusálásakor hasznos eszköznek bizonyul az szerkesztőprogramokban megtalálható mesterségesintelligencia-funkció
Fotó: Angyalosi Beáta
Rámutatott, a fotóművészetben helye van a mesterséges intelligenciának, főleg szerkesztéskor, pixelek felnagyításakor, színzaj eltávolításakor hasznosíthatóak sikerrel a szerkesztőprogramok AI-funkciói, ugyanis használatukkal felgyorsítható és egy technikai nyűgtől szabadítható meg a képalkotási és -szerkesztési folyamat.
Rámutatott, a mesterséges intelligenciával generált képek külön műfajt képeznek, a 3D-rajzolással, kollázsolással rokoníthatóak leginkább.
– mondta Mira Marincaș. Hozzátette, a sajtóban azért gyakori ez a megoldás, mert sokkal gyorsabb a létrehozni egy AI-képet, mint egy fotót elkészíteni. Ezenkívül a szoftverprogram könnyen használható az újságírók számára is, hiszen egy kép generálásához csupán kulcsszavakat kell megadni, és ezekért az alkotásokért jogdíjat sem kell fizetni. „A fogyasztói szokásoktól függ, hogy mekkora teret nyernek a mesterséges intelligenciával létrehozott képek, tömegtermékek lesznek, vagy sem. Megoldatlan probléma ugyanakkor a képek kapcsán a szerzői jog is, egyelőre kérdés, miként szabályozható ezeknek az alkotásoknak a használata” – hívta fel a figyelmet a fotóművész.
Az AI-nak köszönhetően lerövidül a retusálás, és több idő marad a kreatív munkára
Fotó: Angyalosi Beáta
Arra a kérdésünkre, hogy megkerülhető-e az AI használata a fotóművészetben, az egyetemi oktató elmondta, csak abban az esetben tekinthetünk el a mesterséges intelligenciától, ha visszamegyünk az alapokhoz, az analóg fotográfiához (ami kémiailag generált képnek nevezhető). „Kérdés továbbá, ha beszkenneljük és a számítógépen megnyitjuk ezeket a fotókat, elkerülhetjük-e a mesterséges intelligencia használatát, figyelembe véve, hogy a gépek adatlapján található chip is – amibe mesterséges intelligencia van beépítve – hagy automatikusan egyfajta lenyomatot az alkotáson” – fogalmazott az egyetemi oktatató.
Rámutatott, a fotográfia feltételezi a fény használatát és egy olyan gép igénybevételét, ami ezt rögzíti. Ebben az értelemben
„AI generált képek inkább a festészethez, kollázshoz, 3D rajzoláshoz hasonlóak, kódokból és kulcsszavakból indulnak ki, semmi közük nincs a fényhez, emiatt inkább külön művészeti ágnak, műfajnak tartom, és nem fotográfiának” – hangsúlyozta a fotóművész. Hozzátette, a fotóművészet, mióta a világ a világ, reciklál, beépít új elemeket, újrakontextualizál, és egy üzenetet továbbít. „Ez a vegyes technika is belefér véleményem szerint a művészetbe, és az, hogy kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, újfajta értelmezést igényel. Egyéni döntés mennyire mélyülünk el a használatában addig, amíg külön műfajként tekintünk rá” – mutatott rá Mira Marincaș.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy
ugyanis projektek tervezése esetén használhatóak úgynevezett moodboardként (hangulattábla), valamint reklámkészítéskor a képek segítségével lehet ötletelni is. Mint fogalmazott, ezek a megoldások idő- és költséghatékonyak, ugyanis nem kell már a kezdeti, kísérleti fázisoknál egy teljes stábot létrehozni, stúdiót kialakítani.
A mesterséges intelligenciával generált képek külön műfajt képviselnek
Fotó: pixabay.com
Angyalosi Beáta kolozsvári fényképész számára a mesterséges intelligencia egy eszköz, amely sok szempontból segíti az alkotói folyamatot. A fiatal fotós a Krónikának elmondta, bizonyos szempontból az AI hatására átértékelődik a fényképezés, de nem kell attól tartani, hogy a generált képek kiszorítják a fotókat, ugyanis két különböző műfajról van szó.
Generálhatok bármit, de az nem lesz személyes, és minőségileg sem fogja megállni a helyét” – mondta a kolozsvári fotós. Hozzátette, a sajtóban lehet, hogy egyre több generált kép látható, de az a sajtóorgánum, amelyik nem ChatGPT-vel íratja a cikkeit, a fotókat sem fogja AI segítségével generálni. „A mesterséges intelligencia talán a stock- és reklámfotósoknak nehezítette meg a dolgát, sok lap inkább generál magának illusztrációként képet, mert olcsóbb, mint egy fényképész munkáját megfizetni. Más téren viszont a fotó mindig is értékesebb marad, és megőrzi művészi egyediségét” – mutatott rá Angyalosi Beáta.
Kitért arra is, hogy az AI használata számos etikai kérdést felvet, véleménye szerint elfogadhatatlan, ha valaki a kulcsszavakkal generált képet saját alkotásnak tekinti. „Ellenben ha egy fotós a saját alkotását kombinálja egy generált képpel, és feltünteti, hogy a végleges alkotás mesterséges intelligenciával létrehozott képet is tartalmaz, az korrekt megoldás” – fogalmazott a kolozsvári fotós. Hozzátette, az alkotási folyamatban kiegészítő eszközként tekint a mesterséges intelligencia adta lehetőségekre, leginkább a fotók minőségének a javítására használja. Rámutatott, a Photoshop új funkciói AI-alapúak, ami hasznos abból a szempontból, hogy jól használható zajtalanításra,
„Egy alkalommal a Duna-deltában készíttetem fotókat az ott élő madarakról. Naplementekor a mozgó csónakban ültem, amikor észrevettem egy nyugovóra térő pelikáncsapatot. Lélegzetelállító volt a környezet, és a madarak elhelyezkedése is optimális volt, így muszáj volt kattintanom. Nagyon zajos lett a kép, de a mesterséges intelligenciának köszönhetően meg tudtam menteni” – idézte fel a természetfotóival több díjat is nyert Angyalosi Beáta.
A mesterséges intelligencia (AI) eszközeivel építi fel Jókai Mór regényeinek világát a Jók.ai Labor. A Jókai-bicentenárium alkalmából létrehozott honlap az AI segítségével nyújt izgalmas feladatokat az író műveinek és korszakának mélyebb megismeréséhez.
Mutatjuk, mit tilos szállítani személygépkocsink csomagtartójában, és mit kockáztatnak azok, akik fittyet hánynak a szabályokra.
Egész napos programokkal, koncertekkel és színpadi előadásokkal várja a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) az érdeklődőket június 1-én a Kolozsvári Majális ingyenes rendezvényére, a Colina Parkba.
Jazzdallamoktól lesz hangos június első hétvégéje Kolozsváron, ugyanis a Hója-erdő melletti Romulus Vuia Néprajzi Park skanzenje ad otthont a Jazz in the Park fesztiválnak.
Újfajta zenei élménnyel készül meglepni székelyföldi közönségét a Bagossy Brothers Company, amely Csillag az égen című műsorával lép színpadra a csíksomlyói Nyeregben. A produkcióról Tatár Attila, a formáció gitárosa, énekese beszélt a Krónikának.
Ütőshangszerek és a zene történetén keresztül mutatja be gyerekeknek az emberiség fejlődéstörténetét a Dobbanó Hangok interaktív előadás, amelyet Ferencz Áron álmodott meg. A sepsiszentgyörgyi születésű zenész a kezdeményezés céljáról beszélt.
A városi kertészkedést népszerűsítő oktatási és szemléletformáló programot indított a szegedi Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a temesvári Szórvány Alapítvánnyal együttműködve, uniós támogatással.
Hagyományteremtő szándékkal szervezi meg idén júniusban az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHH) és a Mikházi Csűrszínházi Egyesület a Galambos–Józsa Hagyományőrző és Ifjúsági Folklórfesztivált.
Feloszlik a Margaret Island, az elmúlt tíz év egyik legnépszerűbb magyar zenekara. A csapat közösségi oldalán jelentette be, hogy október 2-án a Budapest Parkban tartja búcsúkoncertjét.
A Maros megyei Sáromberkén 2020-ban gyűrűzött gólya költözött szerdán a Kolozs megyei Magyarfenes gólyafészkébe. A költözés azért számít rendkívülinek, mert Sáromberke és Magyarfenes az erdélyi gólyamegfigyelés emblematikus helyszínének számít.
Az idei Eurovíziós Dalfesztivál győztese azt követelte, hogy jövő évben zárják ki a versenyből Izraelt a gázai háború miatt.
szóljon hozzá!