Timur Lenk mongol fejedelem nyomában indul újabb keleti expedícióra a sepsiszentgyörgyi Karda Zoltán. A földrajz szakot végzett, magát „világutazónak” nevező negyvenéves férfi szeptemberben indul újabb keleti útjára, elmondása szerint mintegy 9500 kilométert fog bejárni, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán területén.
2014. augusztus 06., 13:422014. augusztus 06., 13:42
A másfél hónapos utazás során Karda azokat a városokat látogatja meg, melyeket Timur Lenk épített, vagy hadjáratai során lerombolt. Karda Zoltán az Agerpres hírügynökségnek elmondta, egyedül vág neki az útnak, gyalog vagy bármilyen útjába kerülő járművel utazik, és saját zsebből finanszírozza az expedícióját.
A szeptemberre tervezett kirándulás ötlete két évvel ezelőtt körvonalazódott a „világutazóban”, akkor a selyem útját járta be, és eljutott Timur Lenk sírjáig. Timur Lenk szamarkandi emír 1370–1405 között uralkodott, az utolsó nomád hadvezér, aki birodalmat épített Közép-Ázsiában. A pusztító hadjáratok mellett jelentős törvényhozó munka fűződik a nevéhez, és ő építtette Szamarkand hatalmas épületegyüttesét, melynek nagymecsete sírhelyéül szolgál.
Karda Zoltán első expedíciója 2010-ben volt, akkor a nagy Kelet-kutató, Kőrösi Csoma Sándor útvonalán indult el, Csomakőrösről, a tibetológus szülőfalujából vitt egy kevés földet a dardzsilingi sírra. Két évvel később végigjárta a selyemút országait, a Törökországon, Iránon, Azerbajdzsánon, Kazahsztánon, Üzbegisztánon, Kirgizisztánon és Kínán áthaladó, mintegy 25 ezer kilométeres egykori kereskedelmi útvonalat 50 nap alatt járta be, és erről könyvet is írt. A Selyemút című könyvet 250 saját fotóval illusztrálta.
Célja volt eljutni a Dzsungáriai-medencébe, amelyet Kőrösi a magyar őshazának tartott. Tavaly Nílus-expedíciót járt végig Sir Samuel Baker és Sass Flóra felfedezők nyomában. 1864-ben Sir Samuel Baker és felesége, Sass Flóra felfedezték az Albert-tó közelében a Murchison-vízesést, a Nílus egyik fő forrását, Karda az ő nyomukon próbálta végigjárni, közel két hónap alatt a Nílus folyását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!