Fotó: Balázs Anita/Facebook
Meséken keresztül közelíti meg napjaink problémáit Balázs Anita Meseköntösben a 21. század című kötete. A nagyszalontai első kötetes szerző olyan történeteket mesél a szerencsejáték-függőségről, a felelős állattartásról, a Facebookról és más közösségi oldalakról vagy éppen a globális felmelegedésről, amelyek mindegyike tanulsággal zárul, és a téma továbbgondolására késztet. Az írónővel a kötetről, ennek folytatásáról, a meseírás kihívásairól beszélgettünk.
2022. november 30., 14:162022. november 30., 14:16
– Többéves újságírói tapasztalat után gyerekek számára írt mesekönyvet, mely idén jelent meg a magyarországi Könyv Guru kiadó gondozásában. Mi adta a könyvírás ötletét, valamint honnan inspirálódott a történetek megírásához?
– A szikra tulajdonképpen egyik kedves barátnőm biztatása volt, aki néhány évvel ezelőtt hallott egy felmérésről, amiből kiderült, hogy hiánycikk a piacon az olyan típusú mesekönyv, ami a jelenkor témáit, problémáit járná körül. Arra biztatott, hogy ha már úgyis az írás a mindennapjaim része, próbáljam megfogalmazni a saját meséimet a mai világról. Ez késztetett arra, hogy megírjam a jelenkori meséimet,
Az inspiráció, a témák valahogy adták magukat, és egy belső hangot követve viszonylag gyorsan sikerült megtalálnom azokat a történeteket is, amelyekbe úgy éreztem, hogy jól beleilleszkedik a mondanivalóm. Valójában sok történet személyes tapasztalat is, ami gyereknyelvre fordítva, azt gondoltam, hatékony táptalaj lehet egy-egy nehéz téma feldolgozására.
Fotó: Balázs Anita/Facebook
– A mesegyűjtemény szokatlan témát jár körül, olyan 21. századi, kényes témákat közelít meg a mese eszközeivel, mint a játékfüggőség, klímakatasztrófa, felelős állattartás, közösségi oldalak. Ezt hangsúlyozzák a kötetben a nagyszalontai Buzgó Sándor grafikus, képzőművész illusztrációi is. Miért tartja fontosnak, hogy már egész kiskorban ráirányítsa a következő generáció figyelmét ezekre a problémákra?
– A gyerekek nagyon okosak, és sokszor csak mi, felnőttek, gondoljuk azt, hogy egy adott témát a gyerek nem ért, kicsi hozzá, nem érdekli, ráér még vele foglalkozni, és így tovább. Bár az én kislányom még csak két és fél éves, de már rajta is észrevettem, hogy mennyire látja az összefüggéseket, mindent megfigyel, lemásolja a szülői mintát, tudatosak a cselekvései. Azt gondolom, hogy a változtatás lehetősége, abban a tekintetben, hogy milyen irányba megy a világ, a felnőttek, szülők, pedagógusok kezében van.
De ugyanez elmondható a felelős állattartás kérdését illetően, hiszen ha gyermekként megtanulják, hogy minden állat egy érző lény, és mi, emberek, felelősek vagyunk értük, akkor talán 15–20 év múlva nem a szaporítótelepek, állatkínzók és gazdátlan kutyák hírével lesz tele a sajtó.
Fotó: Balázs Anita/Facebook
– Miként lehet közel hozni ezeket a témákat az 5–6 éves gyerekekhez? Mi jelentett kihívást a történeteknek a mese nyelvén történő tolmácsolásakor?
– Igyekeztem olyan meséket írni, amelyeket a gyerekek a magukénak érezhetnek, olyan helyzeteket bemutatni, amelyeket bárki átélhet a mindennapokban. A mesékben nagyon sok név jelenik meg, amivel az volt a célom, hogy a gyermekek magukra vagy egy barátjukra ismerjenek, s így közelebb érezzék magukhoz a szereplőket.
A legnagyobb kihívást a témák mélységének a megállapítása jelentette, hogy mennyire részletezzek a mesékben egy-egy problémát, mennyire szálazzam szét, vagy hogyan koncentráljak egyetlen aspektusra. A legtöbb esetben végül ez utóbbi verziót követtem, pontosan azért, hogy a fókusz a fő témán maradjon.
Fotó: Balázs Anita/Facebook
– A tíz mese mindegyike valamilyen tanulságot fogalmaz meg. Lehet-e értelmezni ezeket modern kori fabulaként?
– Abszolút, úgy érzem, ezek a mesék egyfajta modern kori fabulák, és a tanítói-nevelői szándék is volt velük a célom. Szerettem volna olyan meséket írni, amelyek nem direkt módon tanítanak, hanem sokkal inkább egyfajta megszívlelendő mondanivalót fogalmaznak meg a gyerekek számára.
Fotó: Balázs Anita/Facebook
– A kötetet bemutatták már több városban is. Milyen volt a fogadtatás?
– Eddig csupa pozitív visszajelzést kaptam az olvasóközönségtől. A nagyszalontai bemutatót külön kiemelném, mert ott hatalmas volt az érdeklődés. A következő időszakban szeretném minél több gyerekkel és felnőttel megismertetni a meséimet, legközelebb éppen most pénteken utazom Túrkevére, ahol a rajzfilmfesztivál keretében szerveznek könyvbemutatót.
Fotó: Balázs Anita/Facebook
– Tervezi-e a könyv folytatását? Megmarad-e a gyerekek számára írt mese műfajánál, vagy más korosztálynak is alkotna más műfajban?
– Szeretnék továbbhaladni az írói úton, és már tervezem a mesekönyv folytatását, a második kötetet, amelyben újabb tíz fontos témát öltöztetnék meseköntösbe. A célcsoport a mesekönyv tekintetében továbbra is a nagycsoportos óvodás és a kisiskolás korosztály, mert szerintem ők azok, akik már elég nagyok ahhoz, hogy érdemben beszélgetni lehessen velük fontos kérdésekről, de még elég „gyerekek” a meseolvasáshoz.
A mesei vonal mellett nyitni szeretnék más műfajok irányába is, felnőttek számára is írnék motivációs könyvet, amelyben olyan témákat érintenék, mint az önismeret, önmagunk fejlesztése, a munkahelyi és párkapcsolati nehézségek, egyfajta kapaszkodót adva számukra, hogy ne csak túléljék, hanem megéljék a mindennapokat. Jelenleg ebben a két könyvben gondolkodom, de a távolabbi jövőben az is elképzelhető, hogy regény vagy a házi kedvenc ihlette kötet is születik.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Új együttessel bővült az erdélyi zenei színtér: a frissen megalakult gyergyószentmiklósi NÉKED banda a Süt A Nap Az Égen című dallal és videóklippel debütált.
szóljon hozzá!