Fotó: Méra Világzenei Csűrfesztivál / Facebook
A Szarka-telek minden látogatója legalább egyszer táncra perdült a csütörtökön kezdődött, vasárnap zárult Méra Világzenei Csűrfesztiválon, melyet hatodízben szerveztek meg a kalotaszegi faluban.
2021. augusztus 01., 17:392021. augusztus 01., 17:39
2021. augusztus 01., 17:412021. augusztus 01., 17:41
A fesztivál pénteki napján a magyar népzenéé volt a főszerep, muzsikaszó és népviseletbe öltözött, kedélyesen beszélgető baráti társaságok látványa fogadta a Szarka-telekre belépőt. A programban szerepelt a Hagyományok Háza és a Kalotaszeg NTE Egyesület által szervezett 3. Kalotaszegi Prímásverseny is, mely a kalotaszegi zenei örökség jegyében zajlott, a versenyzőknek a tájegység muzsikáját kellett többféle játékmódban előadni.
A magas művészi színvonalon lezajlott versenyen a zsűrizés szempontjai között a dallamválogatás zeneesztétikai értéke, a bemutatott dallamok stílushű előadásmódja, illetve az előadó technikai tudása, valamint egyéni, művészi kisugárzása szerepeltek. Mint a szervezők elmondták, idén a megmérettetésre nyolcan jelentkeztek, a 7000 lejes fődíjat a csíkmadarasi Antal Csanád nyerte, aki játékát, zenetudását bemutatta a közönségnek az esti Kalotaszegi nagykoncerten is. A prímásverseny második és harmadik díját megosztva kapta Márton Bence és Dezső Attila, illetve Kutzera Barbara és Kónya Előd.
A népzenei nap fénypontja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes fellépése volt, amely Kalotaszeg című produkcióját hozta el Mérába. Az előadásra sokan kíváncsiak voltak, az első akkordokra már népes közönség gyűlt össze a Szarka-telek diófája alá. A produkció érdekessége, hogy a térségben még soha nem mutatták be a műsort, amelynek anyagát onnan gyűjtötték egykor, így a világzenei fesztiválon az előadás által visszakerül a felvett anyag Kalotaszegre.
Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője az előadás előtt felidézte, 1969-ben Martin György néprajzkutató készített egy filmfelvételt Türében, amelyben jól táncoló kalotaszegi emberek szerepeltek. A film nyomán készült el a táncegyüttes Kalotaszeg című műsora, amely 40–50 percen keresztül mutatja be ezt a kultúrkincset. Az előadás senkinek nem okozott csalódást, a táncegyüttes művészei bravúros kalotaszegi legényessel és csárdásokkal kápráztatták el a közönséget, ezenkívül az érdeklődők az előadás alatt képkockákat láthattak a 69-es felvételből is a csűr falára kivetítve.
Fotó: Méra Világzenei Csűrfesztivál / Facebook
A falu és a tágabb tájegység, Nádasmente muzsikáját a még élő, híres helyi zenészek szólaltatták meg, közreműködve a hagyomány továbbvivőivel. A koncert egyfajta öröméneklés is volt, az előadás a kalotaszegi táncrenden vezette végig a közönségét, a amely a fellépőkkel együtt énekelte az ismert kalotaszegi dalokat.
A világzenei csűrfesztivál több kontinens muzsikáját is megszólaltatta, a rendezvény második felében balkáni dallamok, latin-amerikai ritmusok várták az érdeklődőket. A szombati napon az eső ellenére sokan voltak kíváncsiak Herczku Ágnes és Nikola Parov koncertjére, szerzőpáros színes zenei világa, a Kárpát-medencei és balkáni dallamokat ötvöző előadása elvarázsolta a műfaj szerelmeseit.
A vibráló hangulatot a régi nótákat modern hangszereléssel megszólaltató, magyarországi Tárkány Művek koncertje fokozta, míg
A koncerteket minden este táncház, hajnalig tartó mulatság zárta.
A fesztivál zárónapja is gazdag világzenei kínálatot ígér: vasárnap este Mérában koncertezik a perui, uruguayi és magyar zenészekből álló Los Orangutanes, fellép a magyar népzenei hagyományokat a párizsi szalonok hangulatával ötvöző, magyarországi Ötödik Évszak, valamint a moldvai csángó, gyimesi és balkáni dallamokból inspirálódó Csángálló zenekar is.
Fotó: Méra Világzenei Csűrfesztivál / Facebook
A szervezők nemcsak a zenei kínálatban törekedtek a hagyományos és kortárs szellemiség ötvözésére, hanem a fesztivál más programjainak összeállításában is. A látogatók betekintést nyerhettek a kalotaszegi hagyományokba, megismerhették a kalotaszegi viseletet, a település szokásait fotókiállításon, dokumentumfilm-vetítésen vehettek részt. A rendezvényen a gyerekek sem unatkozhattak, mesemondással, néptánctanulássál, kézműves foglalkozásokkal várták a szervezők a legkisebbeket is.
Csütörtökön kezdetét vette a négynapos Méra Világzenei Csűrfesztivál. A Kolozs megyei faluban immár ötödik alkalommal megrendezett esemény egyedi színfolt az erdélyi fesztiválpalettán.
Bemutatta kedden a brit uralkodónak az őt ábrázoló új fontbankókat a Bank of England kormányzója.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
szóljon hozzá!