Ruhákba álmodott múlt és jelen

Beszélgetés Simó Júliával, az illyefalvi Rustica Ház tulajdonosával A közel kétszáz éves illyefalvi Séra-kúriában működteti vállalkozását Simó Júlia: a hely szelleméhez igazodva maga is az erdélyi nagy-asszonyok tartását, szépségét és céltudatosságát

Bíró Blanka

Bíró Blanka

2006. március 23., 00:002006. március 23., 00:00

– Építészként miért tervez, varr ruhákat?
– Édesapám tanácsolta, hogy olyan szakmát válasszak, amelyben a számok döntenek, és lehetőleg esztétika ne legyen benne, mert azt nem lehet objektíven megítélni. Nekem mindegy volt, hová felvételizem, az volt a fontos, hogy az egyetem épülete szép legyen: az építészeti kar székháza tetszett, szép kazettás mennyezete volt. De már 15 éves korom óta varrok, nem babáknak, magamnak. Ha felbosszantottak, mindig leültem varrni, és ettől megnyugodtam. Mindig másként akartam öltözni, mint a többiek. Az egyetem után Csíkszeredába kerültem, az építőtelepre, ott sátorvászonból vagy bársonyból varrtam nadrágot a kollégáknak. Este, mikor bulizni mentek, nem mosták ki a nadrágot, hanem inkább varrtam 100 lejért egy újat. 1993-ban döntöttem el, hogy nem tolom a más szekerét, és a férjemmel céget alapítottunk.
– Mi áll közelebb Önhöz: az alkotói vagy az üzletasszonyi szerep?
– Az üzletre ösztönösen érzek rá. De vallom, hogy a két gyermekem az igazi befektetés. Művészember nem vagyok. Ez számomra munka. Állandóan tanulok, a nyáron elvégeztem egy népművészeti tanfolyamot, hogy több lehessek, mint azok, akik az általam kitalált modelleket másolják. Termékeimre, ruháimra sokan mondják, hogy népművészet, de az általam stilizált elemeket nem lehet a népviseletekben ugyanilyen formában megtalálni. Levédettem a Rustica Ház nevet. Sajnos Romániában a szabadalom drága, de ez se nyújt teljes védelmet. Ha egy ruhán valaki három elemet módosít, az már nem ugyanaz a modell.
– Hogyan határozná meg a rusztikus ruhát?
– Nem vagyok falusi lány, de éltem vidéken. Mindig érdekelt a sokszínűség, egy faluban is többféle népviselet volt, az életkornak, a szokásnak, az ünnepnek megfelelően öltöztek, és ezeket még ötvözték is. Három lehetőségem van: a szabásmintát stilizálom, az anyagot vagy a díszítést. Kettőt mindig el lehet hagyni, a korszerű anyagokat is lehet régi formába önteni. Az én ruháim nem mind falusi ihletésűek, mint ahogy a Rustica név sugallja, hanem az erdélyi nemesi, polgári és népi ruhák stilizált formái. Inkább a történelemhez nyúlok vissza, a divat is állandóan ismétlődik. Most is a hatvanas, hetvenes évek divatja tért vissza.
– A saját stílusára alakította a vállalkozást, vagy a termékei népszerűsítéseként kezdte el hordani ezeket a ruhákat?
– Amíg az építőtelepen dolgoztam, addig nadrágkorszakomat éltem, de már akkor is népi blúzokat viseltem, és a nadrág oldalára virágokat hímeztem. Az én stílusom alakult át vállalkozássá.
– Két fiú édesanyjaként nevel-e utánpótlást?
– A fiaimat is érdekli az üzlet, sokat segítenek, elsősorban a nyári vakációkban – amikor kiállításokra megyek, mindig elkísérnek. Számukra ez lehetőség a kapcsolatteremtésre, ők már ebben a világban nőttek fel. Ezenkívül viselik és szeretik is, amiket tervezek és varrok.
– Ön képzeli el és tervezi meg a ruhákat. Kik segítik vállalkozásában?
– Illyefalvi asszonyokkal dolgozom, olyan a csapat, mint egy család, ők is nagyon büszkék az eredményeinkre: nálunk az oklevelek nem az irodában, hanem a műhelyben vannak. Itt más a munkafolyamat, mint a többi varrodában, jobban oda kell figyelnünk az aprólékos munkára. Én elkészítem a szabásmintát, de mindig alakítunk rajta szükség szerint, nem mindegy, melyik két csipkét vagy zsinórt tesszük egymás mellé.
– A sikerek vagy a kudarcok felé billen a mérleg nyelve?
– Hatvan százalék a siker, a többi kudarc. Sokat vívódom. Talán bővítenem kellene, de ha megteszem, lehet, hogy az a minőség rovására megy, ha meg nem, felülkerekedhetnek a másolóim. Az anyagbeszerzés is sok fejtörést okoz, mivel Romániában sok textilgyár tönkrement. Meg kell találnom azt az anyagot, amiből dolgozni tudok. Most már vannak kis magánszövödék, ahol megrendelem az elképzelt anyagot, de nem mindig lesz olyan, amilyennek szeretném. Viszont ez a szép az egészben, hogy küzdeni kell, nem is szeretném, ha készen kapnék mindent.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 06., szerda

Római istenek és katonák „elevenednek meg” Mikházán

Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.

Római istenek és katonák „elevenednek meg” Mikházán
2025. augusztus 05., kedd

Nem a család, közösségi nyomás határozza meg a csángó gyerekek nyelvhasználatát egy friss tanulmány szerint

Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.

Nem a család, közösségi nyomás határozza meg a csángó gyerekek nyelvhasználatát egy friss tanulmány szerint
2025. augusztus 05., kedd

Közel félmillió részvevőt várnak az Untoldra

A kolozsvári Untold Fesztivál idei kiadására naponta 100–110 ezer részvevőt várnak, ami a négy nap alatt közel félmillió vendéget jelent – számoltak be keddi sajtótájékoztatójukon a szervezők.

Közel félmillió részvevőt várnak az Untoldra
2025. augusztus 05., kedd

Latin-amerikai lüktetés, cigányzenei tűz: a világzene sokszínűségét mutatta meg a Méra Világzenei Csűrfesztivál idei kiadása

Mexikói cumbiától ausztrál módra játszott cigánymuzsikáig, balkáni ritmusoktól az autentikus magyar dallamokig számos zenei különlegességet, önfeledt szórakozást nyújtott a Méra Világzenei Csűrfesztivál idei kiadása.

Latin-amerikai lüktetés, cigányzenei tűz: a világzene sokszínűségét mutatta meg a Méra Világzenei Csűrfesztivál idei kiadása
2025. augusztus 04., hétfő

Illegális zöldség-gyümölcs kereskedelemmel foglalkozó román állampolgárok buktak le Budapesten

Közös razziába kezdett a rendőrség és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) az illegális zöldség-gyümölcs kereskedelem visszaszorítása érdekében.

Illegális zöldség-gyümölcs kereskedelemmel foglalkozó román állampolgárok buktak le Budapesten
2025. augusztus 04., hétfő

Hittel, élménnyel és barátságokkal gazdagodtak az ÉltetŐ ifjúsági tábor résztvevői

Egyszerre volt nyugodt és izgalmas, csendes és hangos a Kolozsvári Református Egyházmegye által először megszervezett ÉltetŐ nevű ifjúsági tábor Szabó László szerint. A rendezvény munkatársának, valamint egyik résztvevőjének beszámolóját alább közöljük.

Hittel, élménnyel és barátságokkal gazdagodtak az ÉltetŐ ifjúsági tábor résztvevői
2025. augusztus 02., szombat

Románia a leginkább macskaszerető ország Európában, Magyarország a kutyákért van oda

Románia az első helyen áll az Európai Unióban a macskatartás tekintetében, a háztartások szinte fele (48 százaléka) tart legalább egy macskát – derül ki egy 2023-as elemzésből.

Románia a leginkább macskaszerető ország Európában, Magyarország a kutyákért van oda
2025. augusztus 01., péntek

Ifjú tehetségek jelentkezését várják a Szilágyságban

Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete első alkalommal hirdeti meg a Szilágysági Ifjú Tehetségek Gáláját.

Ifjú tehetségek jelentkezését várják a Szilágyságban
2025. augusztus 01., péntek

Vége lehet az Untold-korszaknak Kolozsváron? – Lenyűgöző látványvilágú, jubileumi kiadásra várják a fesztiválozókat

Miközben gőzerővel zajlanak az előkészületek Kolozsváron a térség legnagyobb elektronikus zenei fesztiváljára, a jubileumi Untold X-re, felrebbentek olyan hírek is, miszerint az idei lehet a gigabuli utolsó kiadása a kincses városban.

Vége lehet az Untold-korszaknak Kolozsváron? – Lenyűgöző látványvilágú, jubileumi kiadásra várják a fesztiválozókat
2025. július 31., csütörtök

A kutyának sem kell? Sokan érzik kínosnak az éttermi maradékok hazavitelét

Sokak számára ma már természetes, hogy ha nem tudja megenni az étteremben a kirendelt ételt, akkor becsomagoltatja, a legtöbb vendéglőben lehetőség is nyílik erre. Egy felmérés eredményei szerint viszont széles tömegek inkább ott hagyják a maradékot.

A kutyának sem kell? Sokan érzik kínosnak az éttermi maradékok hazavitelét