Ruhákba álmodott múlt és jelen

Beszélgetés Simó Júliával, az illyefalvi Rustica Ház tulajdonosával A közel kétszáz éves illyefalvi Séra-kúriában működteti vállalkozását Simó Júlia: a hely szelleméhez igazodva maga is az erdélyi nagy-asszonyok tartását, szépségét és céltudatosságát

Bíró Blanka

Bíró Blanka

2006. március 23., 00:002006. március 23., 00:00

– Építészként miért tervez, varr ruhákat?
– Édesapám tanácsolta, hogy olyan szakmát válasszak, amelyben a számok döntenek, és lehetőleg esztétika ne legyen benne, mert azt nem lehet objektíven megítélni. Nekem mindegy volt, hová felvételizem, az volt a fontos, hogy az egyetem épülete szép legyen: az építészeti kar székháza tetszett, szép kazettás mennyezete volt. De már 15 éves korom óta varrok, nem babáknak, magamnak. Ha felbosszantottak, mindig leültem varrni, és ettől megnyugodtam. Mindig másként akartam öltözni, mint a többiek. Az egyetem után Csíkszeredába kerültem, az építőtelepre, ott sátorvászonból vagy bársonyból varrtam nadrágot a kollégáknak. Este, mikor bulizni mentek, nem mosták ki a nadrágot, hanem inkább varrtam 100 lejért egy újat. 1993-ban döntöttem el, hogy nem tolom a más szekerét, és a férjemmel céget alapítottunk.
– Mi áll közelebb Önhöz: az alkotói vagy az üzletasszonyi szerep?
– Az üzletre ösztönösen érzek rá. De vallom, hogy a két gyermekem az igazi befektetés. Művészember nem vagyok. Ez számomra munka. Állandóan tanulok, a nyáron elvégeztem egy népművészeti tanfolyamot, hogy több lehessek, mint azok, akik az általam kitalált modelleket másolják. Termékeimre, ruháimra sokan mondják, hogy népművészet, de az általam stilizált elemeket nem lehet a népviseletekben ugyanilyen formában megtalálni. Levédettem a Rustica Ház nevet. Sajnos Romániában a szabadalom drága, de ez se nyújt teljes védelmet. Ha egy ruhán valaki három elemet módosít, az már nem ugyanaz a modell.
– Hogyan határozná meg a rusztikus ruhát?
– Nem vagyok falusi lány, de éltem vidéken. Mindig érdekelt a sokszínűség, egy faluban is többféle népviselet volt, az életkornak, a szokásnak, az ünnepnek megfelelően öltöztek, és ezeket még ötvözték is. Három lehetőségem van: a szabásmintát stilizálom, az anyagot vagy a díszítést. Kettőt mindig el lehet hagyni, a korszerű anyagokat is lehet régi formába önteni. Az én ruháim nem mind falusi ihletésűek, mint ahogy a Rustica név sugallja, hanem az erdélyi nemesi, polgári és népi ruhák stilizált formái. Inkább a történelemhez nyúlok vissza, a divat is állandóan ismétlődik. Most is a hatvanas, hetvenes évek divatja tért vissza.
– A saját stílusára alakította a vállalkozást, vagy a termékei népszerűsítéseként kezdte el hordani ezeket a ruhákat?
– Amíg az építőtelepen dolgoztam, addig nadrágkorszakomat éltem, de már akkor is népi blúzokat viseltem, és a nadrág oldalára virágokat hímeztem. Az én stílusom alakult át vállalkozássá.
– Két fiú édesanyjaként nevel-e utánpótlást?
– A fiaimat is érdekli az üzlet, sokat segítenek, elsősorban a nyári vakációkban – amikor kiállításokra megyek, mindig elkísérnek. Számukra ez lehetőség a kapcsolatteremtésre, ők már ebben a világban nőttek fel. Ezenkívül viselik és szeretik is, amiket tervezek és varrok.
– Ön képzeli el és tervezi meg a ruhákat. Kik segítik vállalkozásában?
– Illyefalvi asszonyokkal dolgozom, olyan a csapat, mint egy család, ők is nagyon büszkék az eredményeinkre: nálunk az oklevelek nem az irodában, hanem a műhelyben vannak. Itt más a munkafolyamat, mint a többi varrodában, jobban oda kell figyelnünk az aprólékos munkára. Én elkészítem a szabásmintát, de mindig alakítunk rajta szükség szerint, nem mindegy, melyik két csipkét vagy zsinórt tesszük egymás mellé.
– A sikerek vagy a kudarcok felé billen a mérleg nyelve?
– Hatvan százalék a siker, a többi kudarc. Sokat vívódom. Talán bővítenem kellene, de ha megteszem, lehet, hogy az a minőség rovására megy, ha meg nem, felülkerekedhetnek a másolóim. Az anyagbeszerzés is sok fejtörést okoz, mivel Romániában sok textilgyár tönkrement. Meg kell találnom azt az anyagot, amiből dolgozni tudok. Most már vannak kis magánszövödék, ahol megrendelem az elképzelt anyagot, de nem mindig lesz olyan, amilyennek szeretném. Viszont ez a szép az egészben, hogy küzdeni kell, nem is szeretném, ha készen kapnék mindent.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 18., szerda

Dzsessz- és borszerelmeseket várnak a hétvégén Szatmárnémetibe

Zenei különlegességek és változatos borkínálat várja a szatmáriakat és mindazokat, akik ellátogatnak a hétvégén a Samfest Jazz&Wine rendezvényre.

Dzsessz- és borszerelmeseket várnak a hétvégén Szatmárnémetibe
2025. június 18., szerda

Al Pacino filmszínészt fogadta magánkihallgatáson XIV. Leó pápa

Látogatást tett a Vatikánban Al Pacino hollywoodi színész, akit XIV. Leó pápa fogadott.

Al Pacino filmszínészt fogadta magánkihallgatáson XIV. Leó pápa
2025. június 17., kedd

Ép testben: életmódváltásra ösztönöz a székelyföldi kezdeményezés

Immár ötödik éve működik Sepsiszentgyörgyön egy különleges életmódprogram, amely a mozgáshiányos életvitel és a helytelen táplálkozás csapdáiból próbálja kivezetni a résztvevőket.

Ép testben: életmódváltásra ösztönöz a székelyföldi kezdeményezés
2025. június 17., kedd

Népviseletekbe öltözött élettörténetek – Dávid Botond fotográfus a Geofolk nemzetközi viseletfotó-projektről

Uruguaytól Norvégiáig a világ különböző részein élő közösségek népviseletét örökíti meg fényképeken a székelyudvarhelyi Dávid Botond. A fotográfus a népviseletfotók mögött rejlő történetekről, a Geofolk folytatásáról beszélt a Krónikának.

Népviseletekbe öltözött élettörténetek – Dávid Botond fotográfus a Geofolk nemzetközi viseletfotó-projektről
2025. június 15., vasárnap

„Puskást mindenki ismeri, a pápa is” – a magyar cigány válogatott Rómában

XIV. Leó pápa szentévi audienciáján részt vettek szombaton a Magyar Cigány Labdarúgó Válogatott tagjai is menedzserükkel, Mezei Istvánnal.

„Puskást mindenki ismeri, a pápa is” – a magyar cigány válogatott Rómában
2025. június 14., szombat

Több mint 130-szor adott már vért Szeben megye legkitartóbb donora

Egy nagyszebeni férfi, Petru Fehervari 136-szoros véradóként jelenleg a legaktívabb donor Szeben megyében. Több mint két és fél évtizedes elkötelezettségével mintegy 54 liter vért adott – csendes példát mutatva a segítségnyújtás erejéről.

Több mint 130-szor adott már vért Szeben megye legkitartóbb donora
2025. június 14., szombat

Lovaggá ütötte a brit uralkodó David Beckham futballistát

A királyi elismerések kitüntetettjeinek névsorát évente kétszer, a mindenkori uralkodó hivatalosan júniusban megünnepelt születésnapján, illetve újév előtt hirdetik ki.

Lovaggá ütötte a brit uralkodó David Beckham futballistát
2025. június 13., péntek

Ízek a világ körül: mulgipuder

Laktató, olcsó, és könnyen hozzáférhető alapanyagokból készül Észtország hagyományos étele, a mulgipuder.

Ízek a világ körül: mulgipuder
Ízek a világ körül: mulgipuder
2025. június 13., péntek

Ízek a világ körül: mulgipuder

2025. június 12., csütörtök

„Ha van esélyem feljutni a hegyre, akkor mindent beleadok” – Beszélgetés Varga Csaba nagyváradi hegymászóval

A nyolcezres hegycsúcsokra szervezett expedíciók világába kalauzol el Varga Csaba, aki pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül eddig hat 8000 méter feletti csúcsot hódított meg a Himalájában.

„Ha van esélyem feljutni a hegyre, akkor mindent beleadok” – Beszélgetés Varga Csaba nagyváradi hegymászóval
2025. június 12., csütörtök

Koncerttel segíti Mága Zoltán a székelyföldi árvízkárosultakat és a parajdi bányaszerencsétlenség áldozatait

A székelyföldi árvízkárosultak, valamint a parajdi sóbánya-baleset érintettjeinek megsegítésére tart jótékonysági koncertet Mága Zoltán hegedűművész június 15-én Kolozsváron. A koncert teljes bevételét a bajbajutottak támogatására fordítják.

Koncerttel segíti Mága Zoltán a székelyföldi árvízkárosultakat és a parajdi bányaszerencsétlenség áldozatait