Fotó: Svábhegyicsillagvizsgáló.hu/WinJUPOS
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye előzi meg a hétvégi óraátállítást, amellyel áttérünk a téli időszámításra. Hivatalosan október 29-én, vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára kell visszatekerni az óra mutatóját – legalábbis azokon a hagyományos időmérő eszközökön, amelyek nem eléggé „okosak” ahhoz, hogy ezt maguktól megtegyék.
2023. október 28., 08:592023. október 28., 08:59
Amint arról beszámoltunk, az óraátállítás, azaz a téli és nyári időszámítás váltogatása hosszú évek óta foglalkoztatja Európa vezetőit, hiszen sokan megkérdőjelezik szükségességét, hasznosságát, az Unió több országa is lemondana erről a szokásról. A vitákban energiahatékonysági, gazdasági, pszichés, fiziológiai tényezőket is emlegetnek. Azonban az átállítás eltörléséhez összehangolt lépésekre lenne szükség valamennyi tagállamban.
Az óraátállítás lényegét az angol elnevezése jobban megragadja, mint a magyar, hiszen a DST, azaz daylight saving time („napfénynyerő idő”) épp arra utal, hogy nyerünk általa egy plusz (nap)fényes órát, amikor még dolgozni lehet, és nincs szükség mesterséges fényforrásra. A rendszer használata jelenleg a Föld népességének körülbelül negyedét érinti. A nyári időszámítást az első világháború idején vezették be energiamegtakarítás céljával, Romániában 1932 óta alkalmazzák. A Krónikának nyilatkozó szakemberek korábban elmondták,
Hétvégén Romániában is áttérünk a téli időszámításra. Az utóbbi években több olyan EU-s szintű törekvés volt, amely az egységes időszámítást szorgalmazta.
Az intézkedés rendre kényelmetlenségeket okoz például a vasúti közlekedésben is. A román állami vasúttársaság (CFR), mint minden évben, most is jelezte: vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára állnak át a mentrendben is, tehát például a 4.01-kor induló vonatra abban a pillanatban egy perc helyett egy óra és egy percet kell még várni, hogy útra keljen.
Azok a szerelvények, amelyek a nyári, azaz a még érvényben lévő időszámítás szerinti vasárnap hajnali 4 órakor éppen úton vannak, a legközelebbi állomásukon bevárják, hogy onnan már az új, téli időszámítás szerint haladjanak tovább (azaz elvileg egy órát vesztegelnek). A végállomásukhoz közel járó vonatok ugyanakkor nem állnak meg 4 órakor, befutnak. Mivel a szomszédos országokban is hasonlóképpen visszatekerik a mánust, mindez a nemzetközi járatokra is érvényes.
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye romániai idő szerint 21.01-kor kezdődik, a Föld árnyéka 22.35-kor jelenik meg a Holdon, és 23.14-kor „tetőzik”, mintegy 7 százalékos fogyatkozást előidézve. Az árnyék 23.52-kor tűnik el, maga a holdfogyatkozás vasárnap hajnalban 01.26-kor ér véget – közölte a brassói planetárium, amely közös égcsodálásra hívja az érdeklődőket 22.30-től a Nicolae Titulescu-parkba.
A jelenséget több mint egy órán át észlelhetjük szabad szemmel is. Binokulárt vagy távcsövet használva közelről nézhetjük, ahogyan a Föld árnyéka rávetül a Hold déli féltekéjén lévő óriáskráterekre – olvasható a Svábhegyicsillagvizsgáló.hu portálon. Ahol a hétvégi esemény alkalmából arra is rávilágítanak, hogyan történnek a holdfogyatkozások.
Központi csillagunk, a Nap megvilágítja bolygónkat, amelynek kb. 1,4 millió kilométer hosszú, kúp alakú árnyéka van. Ez háromszor hosszabb a Hold távolságánál, és az árnyékkúp szélessége égi kísérőnknél kb. 9000 kilométer átmérőjű, amelybe a Hold 2,5-szer belefér.
A jelenség a Föld azon pontjairól látható, ahol hűséges égi kísérőnk a látóhatár felett helyezkedik el. Teljes holdfogyatkozás esetében sem tűnik el az égitest teljesen, hanem különböző színekben pompázik, lehet vörös, szürke, narancs és kék is, és ezt a részleges fogyatkozásnál is megfigyelhetjük a Föld árnyéka mentén. A jelenség oka, hogy bolygónk légköre megtöri és szórja a Napból érkező fényt, amelynek következtében az árnyéknak csak kb. 260 000 kilométeres szakaszába nem jut fény egyáltalán. Azonban a Hold jóval messzebb van ennél, így szórt fény még el tud jutni a felszínére, és a fentebb leírt színekben láthatjuk az égitestet – ismertette a Svábhegyi Csillagvizsgáló portálja.
Szinte észrevétlenül fejlődnek a gyermekek a Kerekítő elnevezésű foglalkozások során, amelyek többek között támogatják a beszéd- és mozgásfejlődés. Szőcs Beatrixszel, a kolozsvári Kerekítő foglalkozásvezetőjével beszélgettünk.
Új epizódokkal jelentkezett október végén a Lélekutakon című népszerű pszichológiai sorozat Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta irányításával.
A Harry Potter-filmekkel világhírűvé vált viadukt felújításán dolgoznak Skóciában.
A rendőrség őrizetbe vette azt a 34 éves férfit, akinek a tízéves gyermeke a napokban 157 kilométeres óránkénti sebességgel száguldozott a közutakon az apja autójával.
Házkutatást tartott csütörtökön az ügyészség egy tisztségéből felfüggesztett ügyvédnő lakásán, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A közönség szavazatai alapján a Messze van a kicsi falum című nóta érdemelte ki Az év magyarnótája címet a Dankó Rádió által szervezett szavazáson.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) meghatározó szereplővé vált a technológiai hírekben és iparági előrejelzésekben, és 2025-re még hangsúlyosabbá válik a hatása.
Újabb világrekordot döntött meg Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész: a 30 másodperc alatt leütött leggyorsabb billentyűjáték csúcsát javította meg 495-ről 500-ra.
Megjelent az Omega életművét átívelő újrakiadás-sorozat következő lemeze, a Trans and Dance. A legendás zenekar eredetileg 1995-ben kiadott, tizennegyedik stúdióalbuma most dupla vinylen, CD-n és a digitális felületeken egyaránt elérhető.
A Szent Anna-tó vízhőmérséklete idén július 15-én kora délután fél méter mélységben elérte a 30,9 Celsius-fokot, mely érték rekord meleget jelent az utóbbi évtizedekre, sőt valószínűleg az elmúlt évszázadokra vonatkozóan – adta hírül a Sapientia EMTE.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!