Fotó: Svábhegyicsillagvizsgáló.hu/WinJUPOS
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye előzi meg a hétvégi óraátállítást, amellyel áttérünk a téli időszámításra. Hivatalosan október 29-én, vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára kell visszatekerni az óra mutatóját – legalábbis azokon a hagyományos időmérő eszközökön, amelyek nem eléggé „okosak” ahhoz, hogy ezt maguktól megtegyék.
2023. október 28., 08:592023. október 28., 08:59
Amint arról beszámoltunk, az óraátállítás, azaz a téli és nyári időszámítás váltogatása hosszú évek óta foglalkoztatja Európa vezetőit, hiszen sokan megkérdőjelezik szükségességét, hasznosságát, az Unió több országa is lemondana erről a szokásról. A vitákban energiahatékonysági, gazdasági, pszichés, fiziológiai tényezőket is emlegetnek. Azonban az átállítás eltörléséhez összehangolt lépésekre lenne szükség valamennyi tagállamban.
Az óraátállítás lényegét az angol elnevezése jobban megragadja, mint a magyar, hiszen a DST, azaz daylight saving time („napfénynyerő idő”) épp arra utal, hogy nyerünk általa egy plusz (nap)fényes órát, amikor még dolgozni lehet, és nincs szükség mesterséges fényforrásra. A rendszer használata jelenleg a Föld népességének körülbelül negyedét érinti. A nyári időszámítást az első világháború idején vezették be energiamegtakarítás céljával, Romániában 1932 óta alkalmazzák. A Krónikának nyilatkozó szakemberek korábban elmondták,
Hétvégén Romániában is áttérünk a téli időszámításra. Az utóbbi években több olyan EU-s szintű törekvés volt, amely az egységes időszámítást szorgalmazta.
Az intézkedés rendre kényelmetlenségeket okoz például a vasúti közlekedésben is. A román állami vasúttársaság (CFR), mint minden évben, most is jelezte: vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára állnak át a mentrendben is, tehát például a 4.01-kor induló vonatra abban a pillanatban egy perc helyett egy óra és egy percet kell még várni, hogy útra keljen.
Azok a szerelvények, amelyek a nyári, azaz a még érvényben lévő időszámítás szerinti vasárnap hajnali 4 órakor éppen úton vannak, a legközelebbi állomásukon bevárják, hogy onnan már az új, téli időszámítás szerint haladjanak tovább (azaz elvileg egy órát vesztegelnek). A végállomásukhoz közel járó vonatok ugyanakkor nem állnak meg 4 órakor, befutnak. Mivel a szomszédos országokban is hasonlóképpen visszatekerik a mánust, mindez a nemzetközi járatokra is érvényes.
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye romániai idő szerint 21.01-kor kezdődik, a Föld árnyéka 22.35-kor jelenik meg a Holdon, és 23.14-kor „tetőzik”, mintegy 7 százalékos fogyatkozást előidézve. Az árnyék 23.52-kor tűnik el, maga a holdfogyatkozás vasárnap hajnalban 01.26-kor ér véget – közölte a brassói planetárium, amely közös égcsodálásra hívja az érdeklődőket 22.30-től a Nicolae Titulescu-parkba.
A jelenséget több mint egy órán át észlelhetjük szabad szemmel is. Binokulárt vagy távcsövet használva közelről nézhetjük, ahogyan a Föld árnyéka rávetül a Hold déli féltekéjén lévő óriáskráterekre – olvasható a Svábhegyicsillagvizsgáló.hu portálon. Ahol a hétvégi esemény alkalmából arra is rávilágítanak, hogyan történnek a holdfogyatkozások.
Központi csillagunk, a Nap megvilágítja bolygónkat, amelynek kb. 1,4 millió kilométer hosszú, kúp alakú árnyéka van. Ez háromszor hosszabb a Hold távolságánál, és az árnyékkúp szélessége égi kísérőnknél kb. 9000 kilométer átmérőjű, amelybe a Hold 2,5-szer belefér.
A jelenség a Föld azon pontjairól látható, ahol hűséges égi kísérőnk a látóhatár felett helyezkedik el. Teljes holdfogyatkozás esetében sem tűnik el az égitest teljesen, hanem különböző színekben pompázik, lehet vörös, szürke, narancs és kék is, és ezt a részleges fogyatkozásnál is megfigyelhetjük a Föld árnyéka mentén. A jelenség oka, hogy bolygónk légköre megtöri és szórja a Napból érkező fényt, amelynek következtében az árnyéknak csak kb. 260 000 kilométeres szakaszába nem jut fény egyáltalán. Azonban a Hold jóval messzebb van ennél, így szórt fény még el tud jutni a felszínére, és a fentebb leírt színekben láthatjuk az égitestet – ismertette a Svábhegyi Csillagvizsgáló portálja.
Bemutatta kedden a brit uralkodónak az őt ábrázoló új fontbankókat a Bank of England kormányzója.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!