Fotó: Svábhegyicsillagvizsgáló.hu/WinJUPOS
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye előzi meg a hétvégi óraátállítást, amellyel áttérünk a téli időszámításra. Hivatalosan október 29-én, vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára kell visszatekerni az óra mutatóját – legalábbis azokon a hagyományos időmérő eszközökön, amelyek nem eléggé „okosak” ahhoz, hogy ezt maguktól megtegyék.
2023. október 28., 08:592023. október 28., 08:59
Amint arról beszámoltunk, az óraátállítás, azaz a téli és nyári időszámítás váltogatása hosszú évek óta foglalkoztatja Európa vezetőit, hiszen sokan megkérdőjelezik szükségességét, hasznosságát, az Unió több országa is lemondana erről a szokásról. A vitákban energiahatékonysági, gazdasági, pszichés, fiziológiai tényezőket is emlegetnek. Azonban az átállítás eltörléséhez összehangolt lépésekre lenne szükség valamennyi tagállamban.
Az óraátállítás lényegét az angol elnevezése jobban megragadja, mint a magyar, hiszen a DST, azaz daylight saving time („napfénynyerő idő”) épp arra utal, hogy nyerünk általa egy plusz (nap)fényes órát, amikor még dolgozni lehet, és nincs szükség mesterséges fényforrásra. A rendszer használata jelenleg a Föld népességének körülbelül negyedét érinti. A nyári időszámítást az első világháború idején vezették be energiamegtakarítás céljával, Romániában 1932 óta alkalmazzák. A Krónikának nyilatkozó szakemberek korábban elmondták,
Hétvégén Romániában is áttérünk a téli időszámításra. Az utóbbi években több olyan EU-s szintű törekvés volt, amely az egységes időszámítást szorgalmazta.
Az intézkedés rendre kényelmetlenségeket okoz például a vasúti közlekedésben is. A román állami vasúttársaság (CFR), mint minden évben, most is jelezte: vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára állnak át a mentrendben is, tehát például a 4.01-kor induló vonatra abban a pillanatban egy perc helyett egy óra és egy percet kell még várni, hogy útra keljen.
Azok a szerelvények, amelyek a nyári, azaz a még érvényben lévő időszámítás szerinti vasárnap hajnali 4 órakor éppen úton vannak, a legközelebbi állomásukon bevárják, hogy onnan már az új, téli időszámítás szerint haladjanak tovább (azaz elvileg egy órát vesztegelnek). A végállomásukhoz közel járó vonatok ugyanakkor nem állnak meg 4 órakor, befutnak. Mivel a szomszédos országokban is hasonlóképpen visszatekerik a mánust, mindez a nemzetközi járatokra is érvényes.
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye romániai idő szerint 21.01-kor kezdődik, a Föld árnyéka 22.35-kor jelenik meg a Holdon, és 23.14-kor „tetőzik”, mintegy 7 százalékos fogyatkozást előidézve. Az árnyék 23.52-kor tűnik el, maga a holdfogyatkozás vasárnap hajnalban 01.26-kor ér véget – közölte a brassói planetárium, amely közös égcsodálásra hívja az érdeklődőket 22.30-től a Nicolae Titulescu-parkba.
A jelenséget több mint egy órán át észlelhetjük szabad szemmel is. Binokulárt vagy távcsövet használva közelről nézhetjük, ahogyan a Föld árnyéka rávetül a Hold déli féltekéjén lévő óriáskráterekre – olvasható a Svábhegyicsillagvizsgáló.hu portálon. Ahol a hétvégi esemény alkalmából arra is rávilágítanak, hogyan történnek a holdfogyatkozások.
Központi csillagunk, a Nap megvilágítja bolygónkat, amelynek kb. 1,4 millió kilométer hosszú, kúp alakú árnyéka van. Ez háromszor hosszabb a Hold távolságánál, és az árnyékkúp szélessége égi kísérőnknél kb. 9000 kilométer átmérőjű, amelybe a Hold 2,5-szer belefér.
A jelenség a Föld azon pontjairól látható, ahol hűséges égi kísérőnk a látóhatár felett helyezkedik el. Teljes holdfogyatkozás esetében sem tűnik el az égitest teljesen, hanem különböző színekben pompázik, lehet vörös, szürke, narancs és kék is, és ezt a részleges fogyatkozásnál is megfigyelhetjük a Föld árnyéka mentén. A jelenség oka, hogy bolygónk légköre megtöri és szórja a Napból érkező fényt, amelynek következtében az árnyéknak csak kb. 260 000 kilométeres szakaszába nem jut fény egyáltalán. Azonban a Hold jóval messzebb van ennél, így szórt fény még el tud jutni a felszínére, és a fentebb leírt színekben láthatjuk az égitestet – ismertette a Svábhegyi Csillagvizsgáló portálja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székelyföldi Márton Mónika a világ több mint 60 országát bejárta, önkénteskedett többek között a Görögországba érkező menedékkérők táborában és Nepálban is. A jogász végzettségű fiatal nő a Krónikának munkájáról, világjáró élményeiről beszélt.
Már gyermekkorában, amikor látta a székelyföldi égbolton a repülőgép mögött hagyott felhőcsíkot, Tóth Kincső eldöntötte, hogy majd ha „nagy lesz”, légiutas-kísérő válik belőle – osztotta meg csütörtökön este a kolozsvári Planetarium kávéház közönségével.
Erdélyi turnén lép fel április elején a népszerű Parno Graszt zenekar: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában lépnek fel.
Az emberek szeretik a hasukat – állapította meg Macalik Kunigunda, végignézve az Erdélyi Múzeum Egyesület telt házas előadótermén, ahova csütörtök délután azért gyűltek össze oly sokan, hogy megtudják mely vadon termő növényeink ehetőek.
Az Egyesült Királyság legismertebb és legkedveltebb tradicionális étele a fish and chips, azaz a panírozott sült hal hasábburgonyával körítve.
Romániában immár csaknem minden második iskolás tanulónak magánórát is vesznek szüleik, amire több mint kétszer annyit költenek, mint három évvel ezelőtt – derült ki a Salvați Copiii gyermekmentő alapítvány idei felméréséből.
Szombaton kora délután részleges napfogyatkozás látható majd. A különleges égi jelenség során a Hold a Napnak egy kis szeletét takarja el – a napfogyatkozás a Partiumban lesz megfigyelhető a legjobban, és Szatmárnémetiben tart a leghosszabb ideig.
Mozdonyok kicsinyített másai, több száz méter, élethű környezetben kanyargó sínpár várja a vonatmakettek szerelmeseit Kolozsváron. Az interaktív vonatmakett-kiállításra látogatóknak lehetőségük nyílik felfedezni egy aprólékosan felépített univerzumot.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó az Annapurna csúcs felé tartva elérte az 5500–5600 méteres magasság között kialakított kettes tábort.
Több évnyi régészeti és építészeti kutatás, valamint helyreállítás után a hétvégén újra megnyílt a Tihanyi Királykripta. Magyarország egyetlen épségben fennmaradt Árpád-kori királyi temetkezőhelye található Tihanyban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!