Fotó: Pinti Attila
Hétvégén Romániában is áttérünk a téli időszámításra. Az utóbbi években több olyan EU-s szintű törekvés volt, amely az egységes időszámítást szorgalmazta, azonban az átálláshoz összehangolt lépésekre lenne szükség valamennyi tagállamban. A Krónikának nyilatkozó szakemberek elmondták, gazdasági szempontból jelentéktelen az óraátállítással nyert energiamegtakarítás, a téli–nyári időszámítás váltakozása pedig negatívan hat az emberi szervezetre.
2022. október 29., 14:062022. október 29., 14:06
Hétvégén Romániában a Föld több országához hasonlóan áttérnek a téli időszámításra, és az október 29-ről 30-ra virradó éjszaka a hajnali 4 órából 3 óra lesz, miután egy órával visszavisszük az órát. Az óraátállítás, azaz a téli és nyári időszámítás váltogatása évek óta foglalkoztatja Európa vezetőit, sokan megkérdőjelezik szükségességét, hasznosságát, az Unió több országa is lemondana erről a szokásról. A vitákban újra és újra érvek és ellenérvek röppennek fel, emlegetnek energiahatékonysági, gazdasági, pszichés, akár fiziológiás tényezőket is.
Az óraátállítás, illetve – ahogyan a hivatalos megnevezése szól – nyári időszámítás egyre inkább vitatott rendszer, lényegét az angol elnevezése jobban megragadja, mint a magyar, hiszen a DTS, azaz daylight saving time („napfénynyerő idő”) épp arra utal, hogy nyerünk általa egy (nap)fényes órát, amikor még dolgozni lehet, és nincs szükség mesterséges fényforrásra.
Csak a kék színnel jelölt országokban van érvényben a nyári időszámítás
Fotó: Wikipédia
Az Adevărul.ro egy brit szakértőre hivatkozva megjegyzi, ha október végén nem állítanánk vissza az órát, évi 400 fontot (körülbelül 2200 lejt) spórolhatnánk évente.
Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa a Krónikának elmondta, maga az óraátállítás ötlete nagyon régi, még a 18. századból ered, de bevezetése csupán száz-egynéhány éves múltra tekint vissza. Hangsúlyozta, tény, hogy száz vagy akár ötven-hatvan évvel ezelőtt nagyon jelentősnek számított az az energiamennyiség, amit megspóroltak azáltal, hogy az óraátállítással meghosszabbították a napfényes órák számát egy napon belül, ám azóta nagyon sokat változtak az energiafelhasználási szokásaink.
Az energiafogyasztás legnagyobb részét az tette ki, hogy az ember felgyújtotta a villanyt, vagy nem, de pont ez ma már nagyon kismértékben szignifikáns” – fejtette ki a szakértő.
Hozzátette, egy 2008-a kutatás során arra jutottak a szakértők, hogy bár az óraátállításnak köszönhetően kevesebbet égetjük a villanyt, de többet használjuk a légkondicionáló berendezéseket, amik nem mellesleg sokkal nagyobb fogyasztók, mint néhány – ideális esetben – LED-es égő. Mint arról korábban írtunk, Varga Szabolcs épületenergetikai szaktervező lapunknak nemrég úgy nyilatkozott, hogy ha utánaszámolunk, egy 100 négyzetméteres lakás kivilágítása LED-es izzókkal havi 10 lej körül van, ami jól érzékelteti, hogy a plusz/mínusz egyórás izzóhasználat naponta évi szinten is csak néhány lejes spórolást jelenthet.
Rácz Béla Gergely elmondta azt is, hogy szerinte nem véletlen, hogy az EU is az óraátállítás eltörlése mellett döntött, hiszen egyre inkább szűkül a mellette szóló érvek köre. Szerinte az egyetlen ok, amiért ez még mindig nem valósult meg, az a status quo, azaz az áttérés sok szempontból nehéz, bonyolult lehet, hiszen jelenleg a tőzsdék, a számítógépek, okostelefonok, menetrendek mind igazodnak az óraátállításhoz, és ezt összehangoltan kellene megváltoztatni. „Azt gondolom, hogy olyan helyzetekben, amikor a status quo mellett nincsen racionális érv, létre kell hozni azt az állapotot, ami annál hatékonyabb. És az óraátállítás nem egy hatékony állapot” – nyilatkozta Rácz Béla Gergely.
Fotó: Gecse Noémi
Leszögezte, régen az üzemekben sokkal több ember dolgozott, és kevésbé voltak gépesítve a rendszerek, így egy plusz napfényes óra akár hosszabb munkaidőt jelenthetett, ám ma már a legtöbb gyár, üzem, ha hatékonyan akar működni, akkor a napfényes órák számától függetlenül 0–24 órában termel, dolgozik. Azt is leszögezte, hogy ahhoz képest, amikor bevezették az óraátállítást, nagyon megváltoztak a fogyasztói szokások, a háztartások működése is, illetve az emberek életritmusa, mindennapjai is.
A téma kapcsán megkerestük Nagy-Bege Zoltánt, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökét is, aki azt hangsúlyozta, hogy szerinte nem konkrétan az energiahatékonyság szempontjából kell megközelíteni a témát, hanem a lényege, hogy „normális időpontban” lehessen hasznos munkát végezni. Azaz, ha nem állítanánk át az órát, akkor nyáron már 4-kor virradna, és nagyon korán kellene nekilátni a munkának, de így 5 órára „tolódik” a napfelkelte, amit azért sokkal inkább egy olyan időpontnak éreznek az emberek, amikor már fel lehet kelni, és neki lehet látni a teendőknek.
Rengeteg kutatás jutott arra az eredményre, hogy az óraátállítás, pontosabban a két különböző időszámításhoz való igazodás negatív hatással van a szervezetünkre.
Fotó: Pixabay.com
Ahogy az Adevărul cikke is rámutat, Gisela Helfer, a Bradfordi Egyetem pszichológiaprofesszorának megfigyelése alapján az átállást követő napokban sokan tapasztalnak ingerlékenységet, álmatlanságot, nappali fáradtságot, csökkenhet az immunrendszerük védekezőképessége. Ugyanakkor az óraátállítást követő hetekben a szokásosnál több a szívroham, az agyvérzés és a munkabaleset is, illetve hat százalékkal nő a súlyos autóbelesetek száma is.
Például, amikor felkelünk, a szervezünk leállítja a melatonin alváshormon termelését, és megkezdi a kortizol, azaz anyagcserét szabályozó hormon felszabadítását, felgyorsul a légzésünk, emelkedik a vérnyomásunk, nő a pulzusszámunk, és kissé emelkedik a testhőmérsékletünk. Ezeket a folyamatokat mind megzavarja az óraátállítás.
A Híradó.hu portál azt írja, a kronobiológia – mely az élő szervezetek működésének összefüggéseit vizsgálja a Nap–Hold-ritmus periodicitásaival kapcsolatban – és az alvástudomány szerint a hosszú évmilliókon keresztül kialakult cirkadián ritmusunknak, azaz napi biológiai óránknak leginkább a téli időszámítás lenne megfelelő. Bár Románia az uniós végszóra vár a kérdésben, a világban egyre több ország szakít a nyári időszámítás rendszerével, nemrég például Mexikó jelentette, be, hogy mivel a kormányuk nem lát energiaspórolást az óraátállításban, szakítanak a nem is olyan rég, csak 1996-ban bevezetett rendszerrel.
Továbbra is marad a nyári-téli időszámítás az uniós országokban. Noha egyetértés van abban, hogy az évente kétszeri óraátállítás megterheli a szervezetet, és gazdasági előnye sincs, az Európai Unió tagállamai nem jutottak közös nevezőre az ügyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyosan megsebesített a medve egy férfit vasárnap a Brassó megyei Predeálon. Az áldozatot a támadás nyomán kórházba szállították.
Partiumi megyék juh- és kecsketartó gazdái szenvedik meg elsősorban a Bihar megyei Gyapju településen március elején megjelent juhpestis gazdasági hatásait. Az állategészségügyi hatóság alelnöke szerint a közel-keleti élőállat-export zavartalan.
Két férfi előzetes letartóztatását kérte a rendőrség vasárnap a Temes Megyei Törvényszéktől, mert egy drogkereskedő bandának voltak a tagjai. Egyikük ráadásul rendőr.
Vasárnap elkezdődött a választási időszak a május 4-i időközi helyhatósági választásokra, amelyeket 14 megye 19 településén szerveznek a polgármester, valamint – Bihar megyében – a megyei tanácselnök megválasztására.
A helyiek szerint éjszaka nincs bátorságuk átkelni azon a közúti hídon, amely a brassói régi kerülőúton található, mert olyan rossz állapotba került, hogy már életveszélyessé vált.
Crin Antonescu, a kormánykoalíció államfőjelöltje szombaton Kolozsváron úgy fogalmazott: Orbán Viktor legutóbbi állásfoglalásai közül sokat nem oszt, de hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök „Európa egyik személyisége, egy hang, egy minta”.
Bűnvádi feljelentést tett és az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul Botond Nagy színházi rendező, aki a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színházban az Ilja próféta című, nagy port kavart előadást állította színpadra.
Kolozs megye díszpolgári címével tüntették ki Uray Zoltán erdélyi magyar biológust, radiológust, vívót és Bogdán László atlétát, nyugalmazott egyetemi tanárt pénteken kora délután Kolozsváron.
Átadta a munkaterületet a kivitelező cég képviselőinek pénteken a Kolozs megyei önkormányzat, így hosszú előkészítést követően elindul Kolozsvár új, egyúttal legnagyobb egészségügyi intézményének megépítése.
Újabb narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható nagy mennyiségű csapadék és erős szél miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!