Csütörtök este Kelet-Közép-Európában is látható volt a sarki fény, egyáltalán nem számít ritkaságnak a térségünkben. Az viszont különlegesség, hogy az október 10-i aurora borealis negyedórán át szabad szemmel is látható volt.
Júliusban két új üstököst is felfedezett Sárneczky Krisztián kutatásvezető csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Piszkéstetői Obszervatóriumában.
Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban. Az idei évre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló valószínűleg nem lesz 2046-ig – tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
A csillagászok nemcsak nézik, hanem olykor le is hozzák a csillagokat az égből – vallja Popa Armand, az aradi Galaxis Amatőr Csillagászklub tagja, akinek a gyűjteményében több meteorit is található. A Holdról és a Marsól is vannak kőzetei.
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye előzi meg a hétvégi óraátállítást, amellyel áttérünk a téli időszámításra. Hivatalosan október 29-én, vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára kell visszatekerni az óra mutatóját.
Szerdán kezdődik a csillagászati nyár, a napforduló Magyarországon 16 óra 57 perckor lesz, a romániai szakemberek pedig helyi idő szerint 17.58-at jelölték meg az időpontnak.
A Vénusz és a Szaturnusz szoros együttállása figyelhető meg vasárnap, hétfőtől pedig a Naprendszer csaknem összes bolygója látható lesz majd egymás után sorakozva a koraesti égbolton.
Részleges napfogyatkozás lesz kedden dél körül, ami Románia területéről is megfigyelhető.
Október 25-én a Nap bő harmadát kitakaró részleges napfogyatkozás figyelhető meg Romániából is – közölte az Amiral Vasile Urseanu csillagvizsgáló központ.
A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) új űrteleszkópja, a James Webb első közzétett felvétele távoli galaxisok 13 milliárd évvel ezelőtti állapotát mutatja be.
Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.
Csillagászok bizonyítékot találtak arra, hogy még egy bolygó kering a Proxima Centauri, a Naphoz legközelebbi csillag körül.
A 7482 (1994 PC1) nevű aszteroida kedden, romániai idő szerint 23.51-kor kerül legközelebb a Földhöz. Az égitestet a NASA 1994-ben fedezte fel, útját azóta figyelemmel kísérik. 1993 óta ez az első alkalom, hogy ilyen közel kerül egy aszteroida a Földhöz.
Egy, a nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó égitest közelíti meg a Földet szombaton. Bár a Nereust a NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja, olyan messze halad el mellettünk, hogy nem jelent veszélyt bolygónkra.
Miként tudjuk okoseszközeinket felhasználni arra, hogy csillagot nézzünk? Erre a kérdésre kereste a választ dr. Szenkovits Ferenc egyetemi docens Ismerkedés az égbolttal – online módra című előadásában.
Erdélyi középiskolások jelentkezését is várják a Kárpát-medencei középiskolai csillagászati és asztrofizikai versenyre, új nevén az Athletica Galacticára.
Óránként több tucat hullócsillagban gyönyörködhetünk péntekre virradó éjszaka a Perseidák meteorraj tetőzésekor. Az augusztusi csillaghullásról Csukás Mátyás nagyszalontai amatőr csillagász beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok