Szombaton kora délután részleges napfogyatkozás látható majd. A különleges égi jelenség során a Hold a Napnak egy kis szeletét takarja el – a napfogyatkozás a Partiumban lesz megfigyelhető a legjobban, és Szatmárnémetiben tart a leghosszabb ideig.
Január 4-én kora este a Hold elfedi a Szaturnusz bolygót. Térségünkből legközelebb 2036-ban lesz látható hasonló égi jelenség.
Csütörtök este Kelet-Közép-Európában is látható volt a sarki fény, egyáltalán nem számít ritkaságnak a térségünkben. Az viszont különlegesség, hogy az október 10-i aurora borealis negyedórán át szabad szemmel is látható volt.
Júliusban két új üstököst is felfedezett Sárneczky Krisztián kutatásvezető csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Piszkéstetői Obszervatóriumában.
Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban. Az idei évre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló valószínűleg nem lesz 2046-ig – tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
A csillagászok nemcsak nézik, hanem olykor le is hozzák a csillagokat az égből – vallja Popa Armand, az aradi Galaxis Amatőr Csillagászklub tagja, akinek a gyűjteményében több meteorit is található. A Holdról és a Marsól is vannak kőzetei.
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye előzi meg a hétvégi óraátállítást, amellyel áttérünk a téli időszámításra. Hivatalosan október 29-én, vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára kell visszatekerni az óra mutatóját.
Szerdán kezdődik a csillagászati nyár, a napforduló Magyarországon 16 óra 57 perckor lesz, a romániai szakemberek pedig helyi idő szerint 17.58-at jelölték meg az időpontnak.
A Vénusz és a Szaturnusz szoros együttállása figyelhető meg vasárnap, hétfőtől pedig a Naprendszer csaknem összes bolygója látható lesz majd egymás után sorakozva a koraesti égbolton.