Irtani kéne. Hiába egy-egy intézkedés, a gyakorlatban nincs akarat az inváziós fajok megfékezésére
Fotó: MTI
A nyár végén megjelenő, allergiás panaszokért felelős parlagfű csak egyike a több tucat, kártékony hatású inváziós növényfajoknak. Fenesi Annamária kolozsvári biológus hároméves kutatás eredményeire alapozva beszélt lapunknak az özönnövények megfékezési lehetőségeiről.
2021. szeptember 27., 08:252021. szeptember 27., 08:25
Számos növényfaj rengeteg bosszúságot okoz az arra érzékeny embereknek. Például az özönnövényként vagy inváziós fajként számontartott ürömlevelű parlagfű Észak-Amerikából származik, amely vetőmagvak közé keveredve érkezett Európába már a 19. században. Az európai klíma megfelelőnek bizonyult számára, ezért könnyen megtelepedett, újabb és újabb területeken jelent meg. Magyarországon 1920 óta terjed fokozatosan, az ezredfordulóra pedig már szinte minden település határában ott volt.
Jelenleg a legtöbb megyében nagy valószínűséggel már jelen van a parlagfű, és évről évre egyre nagyobb populációkkal jelentkezik. A fokozatos terjedésnek köszönhetően Temesváron már évekkel ezelőtt tematizálták a parlagfűproblémát, de Bukarestben is felfigyeltek az allergiát okozó növény megjelenésére. „A parlagfű egy nagyon szívós gyomnövény: magjai hosszan életképesek és nagyon jól csíráznak, a növény bírja a zavarást, még többszöri kaszálás után is képes virágozni, és szél által terjedő, rengeteg pollenszemet termel” – ismertette lapunknak Fenesi Annamária kolozsvári biológus.
A szakember elmondta, hogy özön- vagy inváziós fajoknak az idegenhonos, más földrészről érkező fajokat nevezzük, amelyek megtelepednek nálunk, majd terjedni kezdenek, és nagy állományokat hoznak létre. Az utóbbi pár száz évben több ezer, más földrészről származó növény- és állatfajt hoztak be szándékosan vagy véletlenül Európába. Ezek közül azonban csak az a néhány tucat vált igazán veszélyessé, amely hatalmas populációkat képes létrehozni, elfoglalja az értékes élőhelyeket, kiszorítja az őshonos fajokat, jellegtelen közösségeket alakítva így ki.
Eközben szakemberek nyár elején sok városban felfigyeltek a csipkéspoloskák – az apró termetű, kisebb csípést ejtő rovarok – inváziójára, melyek hirtelen és tömegesen jelentek meg. Mint elmondta, a megfigyelésekből kiderült, hogy nem is egy, hanem két fajról van szó: a tölgy- és platán-csipkéspoloskáról, melyek szintén Észak-Amerikából származnak, és gyorsan terjedő inváziós fajok. Az előbbit Európában legelőször 2000-ben észlelték Olaszországban, de a dél-európai országokban egyaránt félelmetes ütemben terjed, pár éve pedig már Romániában is jelen van. Tömeges jelenlétük legyengíti a tápnövényként használt fafajok egyedeit, már nyár közepére lombelszíneződést okozva – figyelmeztetett.
Az inváziós fajok és az általuk okozott károk nagyon változatosak. A magyarországi és kolozsvári biológusokból álló kutatócsoport, melynek Fenesi Annamária is tagja, egy nemrég befejezett vizsgálatban azt kutatta, mennyire egyöntetűek a leggyakoribb, legtömegesebb inváziós növényfajok által okozott hatások. Arra voltak kíváncsiak, hogy minden esetben csökken-e az őshonos fajok száma az elözönlött területeken, és hogy mindig hasonló őshonos fajok szorulnak-e ki. A három évig tartó kutatás során a biológusok tizenkét inváziós növényfaj – köztük a parlagfű, a csicsóka, a kúpvirág, a bíbor nebáncsvirág, a selyemkóró – őshonos növényekre és beporzókra kifejtett hatását vizsgálták.
Otthon érzi magát. Az allergiásokat kínzó parlagfű a rendszerváltást követően jelent meg Romániában
Fotó: Farkas Antal
A szakember elmondta, a vizsgálat végén arra a következtetésre jutottak, hogy az elözönlött közösségek mindenképpen megváltoznak, azt viszont, hogy mely fajcsoportok sínylik meg leginkább a változást, és milyen mértékben, nagyon nehéz megjósolni.
– tudtuk meg a biológustól.
Az inváziós növények elleni fellépés lehetőségeit boncolgatva, két szükséges lépést vázolt fel: egyrészt fontos a már megtelepedett és gondot okozó inváziós fajok elleni védekezés, másrészt viszont elengedhetetlennek találja az új, potenciálisan inváziós fajok szűrését még a kártétel előtt. Véleménye szerint ez utóbbira kiemelt figyelmet kellene fordítani, mert
„Akárcsak a gyógyászatban, itt is érvényes, hogy jobb megelőzni a bajt, mint utólagosan kezelni. Elméletben fel tudom vázolni, hogyan kellene az országos »radarnak« működnie, melynek feladata az új inváziós fajok kiszűrése: ennek fontos eleme lenne, hogy folyamatosan figyeljük a szomszédos országok inváziós fajainak listáját, így ha nálunk is feltűnnek, azonnali kiszűrésre, eltávolításra lenne lehetőségünk. A határokat, kikötőket, reptereket folyamatosan monitorozni kellene, mert sokszor ezeken keresztül érkeznek az új fajok. Az új fajokat továbbá tesztelni kéne, hogy megállapítsuk terjedési potenciáljukat, illetve esetleges hatásukat az őshonos közösségekre” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kolozsvári Növényökológiai Kutatócsoportja – egy pályázat keretén belül – jelenleg is az új, potenciális inváziós fajok azonosítási módszertanának kidolgozásán ügyködik. „A módszer lényege, hogy összehasonlítunk nagyon sok sikeres, azaz inváziós idegenhonos növényfajt nem sikeres idegenhonos fajokkal, és különbséget keresünk közöttük. Összesen 100 növényfaj magjait gyűjtöttük be, ebből 40 fajt tekintünk sikeres inváziós fajnak. Vizsgáltuk a csírázáshoz szükséges feltételeket, a növények növekedési rátáját, figyeltük fejlődésüket megemelt hőmérséklet mellett, és sokféle biológiai jelleget rögzítettünk esetükben – vázolta a szakember. – Jelenleg az adatgyűjtési fázis végén járunk, az elemzés és kiértékelés ezután következik. Abban bízunk, hogy találunk olyan jellegeket, melyek az inváziós fajok sajátjai, és a sikeresség kulcsai. Ha így van, akkor ezeket a jellegegyütteseket kell majd keresnünk az új idegenhonos fajok esetén is.”
Ezenkívül létezik az Európai Parlament és Tanács 2014/1143-as rendelete is, amely az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének és terjedésének megelőzésére és kezelésére vonatkozik. A szakember azonban úgy látja, hogy a gyakorlatban nincs akarat az inváziós fajok megfékezésére, ez pedig egy újabb, megoldásra váró természetvédelmi probléma.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
Az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet – hangsúlyozta Antal Árpád és Tamás Sándor szerdán Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón.
Felavatták szerdán Tordán a német Stada új gyógyszergyárát – adta hírül a Ziarul Financiar gazdasági portál.
Kiírta szerdán a közbeszerzési eljárást a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) az A8-as autópálya Gyergyóditró és a Neamţ megyei Grinţieş közötti szakaszának megtervezésére és kivitelezésére.
Covid-19-fertőzésgóc alakult ki a csíkszeredai megyei kórház bőrgyógyászati osztályán, felfüggesztették a beteglátogatást.
szóljon hozzá!