Fotó: MTI/Thúry György Múzeum/Kovács Krisztián
Mintegy ezerkétszáz éves, Karoling kori kard került elő decemberben a Zala megyei Murakeresztúr határában; a Magyarországon egyedüli leletet szerdán mutatták be Nagykanizsán a sajtó képviselőinek.
2021. január 27., 16:452021. január 27., 16:45
2021. január 27., 22:292021. január 27., 22:29
A sérülten mintegy fél méter hosszú, damaszkuszi, vagyis háromrétegű acélból készült, a markolatán arany-, vagy sárgaréz díszítésű kardot december közepén Murakeresztúr kollátszegi településrészén egy munkagép fordította ki a sóderből – ismertette Száraz Csilla, a nagykanizsai Thúry György Múzeum igazgatója.
Hozzátette, hogy a munkagép által deformált és törött kardhoz nagyon hasonló lelet az alig 15 kilométerre lévő horvátországi Perlak (Prelog) határában került elő évtizedekkel ezelőtt.
Kifejtette, hogy a régészeti szakirodalom egész Európában nagy becsben tartja ezeket a kardokat,
amelyek Skandináviától Dalmáciáig és Írországtól a Baltikumig széles körben elterjedtek, és 1919-ben típusokba is sorolták őket. Ez alapján a zalai lelet K típusú, amelynek jellemzője a damaszkuszi acélpenge, az öt vagy hét részre osztott markolatgomb, az arany vagy sárgaréz díszítés.
Száraz Csilla jelezte, hogy a kard szakértői vizsgálatát Müller Róbert régész, a Balatoni Múzeum nyugalmazott igazgatója kezdte el, ennek keretében pedig a nagykanizsai Kanizsa Dorottya Kórházban röntgen- és CT-vizsgálatot is végeztek. Így vált jól láthatóvá a korrózió alatt egy bevésett görög mankóskereszt, de feltételezik, hogy felirat is lehet felette, ami nagyban segítheti a kutatást.
Az eddigi ismeretek alapján a kard viselője minden bizonnyal a mosaburgi – a jelenlegi Zalavár – székhelyű keleti frank grófság szolgálatában lévő lovas katona lehetett. „Azt feltételezik, hogy a Mura közelében lévő temetőből kerülhetett elő a kard, vagy egy lovas a sebes sodrású folyón az átkeléskor veszíthette el” – mondta a múzeumigazgató, kiegészítve ezt azzal, hogy a leletet a Magyar Nemzeti Múzeumban restaurálják majd, és azután Nagykanizsán mutatják be.
Fotó: MTI/Thúry György Múzeum/Kovács Krisztián
A tájékoztatón Ljubomir Kolarek, Perlak polgármestere és országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy 1974-ben került elő a település határában – alig 15 kilométerre a mostani lelet helyszínétől – egy, a zalaihoz nagyon hasonló kard, ami azóta a csáktornyai múzeumban látható. Úgy vélekedett, hogy ez egy újabb jelképes kapocs a horvát és a magyar nép között. Koósz Attila, a Horvát Köztársaság nagykanizsai tiszteletbeli konzulja arról beszélt, hogy az a térség, ahol a két kard előkerült, éppen a Keleti Frank Birodalom és a korai horvát állam határvidéke volt a 8-9. században. Úgy vélekedett, hogy a csáktornyai és a nagykanizsai múzeumnak érdemes lenne közös kiállításon is bemutatni ezeket a leleteket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói tepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!